Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1045. A pénzügyi bizottság jelentése "a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról" szóló 601. számú törvényjavaslat tárgyában

60 1045. szám. • 16. §. . Ar ra az évre, melyben az uj vállalat, vagy a vállalatnak ideiglenesen adómentes része adókötelessé vált, ha az csonka, az évi adóköteles jövedelemnek a 9. §. értelmében eső hányada az adóalap. Viszont, ha az első mérleg csonka év eredménye, a második évre szóló adóköteles jövedelem a csonka év eredményének arányában teljes évre kerekítendő ki. 17. §. Az adóköteles jövedelem megállapításánál, ha a vállalat azokat a mérlegben (a nyereség- és veszteségszámlában) még nem helyezte volna kiadásba, a mérlegszerű nyereségből (ideértve az abban nem szereplő tartalékalapnyereségeket is) levonandók: 1. az előző évről áthozott nyereség-maradványok, más egyéb már megadóztatott jövedelemből eredő átvitelek; 2. a nyereségben benfoglalt az a jövedelem, mely föld-, vagy házadó alá eső saját vagy haszonélvezett vagyonból származik ós pedig: a) földbirtoknál a jövedelemadóról szóló törvény 16. §-ában említett tiszta jövedelem, b) házaknál a nyers bérjövedelem erejéig; ha pedig bóradó helyett házosztályadó van kivetve, bérjövedelem czímén csakis az az összeg vonható le, a mely után akkora béradó esnék, mely a kivetett házosztályadó összegével egyenlő; 3. a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeknél az a jövedelem, mely a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvény 1. §-ának 1. pontjában említett, akár adómentes, akár adóköteles ós a vállalat tulajdonát képező belföldi értékpapírokból származik, ide nem értve a letétek és a tőzsdei zálog- illetőleg halasztóügyletek (kosztüzlet) tárgyát alkotó értékpapírok folyó kamatait, utóbbi esetben mindaddig, mig a halasztóügylet tárgyát képező értékpapír a vállalat tulajdonává nem válik; 4. más hazai vállalatok részvényei (üzletrészei.) után élvezett osztalékok; 5. az állam által fizetett kamatbiztositási összegek ós segélyek (subventiók); 6. a behajthatatlan követelések, ha azok a közgyűlés által jóváhagyott mérlegben (nyereség- és veszteség-számlában) is leírattak; ellenben a csak kéteseknek jelzett, vagy a veszteségi tartalékalapba helyezett összegek adókötelesek; 7. azok az összegek, melyek mezőgazdasági, ipari, gyári, közlekedési ós bányavállalatoknál házadó alá nem tartozó épületek, gépek, gyári eszközök ós egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések fejében, illetőleg ezek pótlására a mérlegben alakított tartalékalapba helyeztettek, továbbá a biztositási vállalatoknál azok az összegek, a melyek az egyes biztositási ágak szerint a biztositási díjtartalékba helyeztetnek, valamint a díjtartaléknak a díjtartalék-alapban maradt kamatjövedelme is és pedig az itt felsorolt tartalékalapok mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak; I 8. az igazgatóságnak vagy tagjainak jelenléti jegyekórt, jutalék (tantióme) fejében, vagy egyéb czímen járó és évről-évre külön megállapított javadalma;