Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1045. A pénzügyi bizottság jelentése "a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról" szóló 601. számú törvényjavaslat tárgyában

54 1045. szám. 1045. szám. • A pénzügyi bizottság jelentése „a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról" szóló 601. számú törvényjavaslat tárgyában. .. . E javaslat nagyjában éa egészében változatlanul tartja meg a részvénytársaságok és szövetkezetek eddigi adótételét, a kivetésre vonatkozólag , lényeges változtatásokat állapit meg. Eddig ugyanis az adókivető bizottságok vetették ki a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját, még pedig három évenként, a javaslat szerint pedig a kivetés ezentúl a pénzügyigazgátóságok dolga leszj á melyek évről évre az előző évi mérleg álapján fogják az adót megállapítani. .Mindkét ujitás okszerű. Az évenként való kivetés sokkal jobban tud a valódi eredményekhez s magához a való élethez alkalmazkodni, mint az átlagokkal dolgozó cyklusokban való adóelőírás. Másrészt pedig a pénzügyigazgatóságok szakképzettséggel biró egyénei jobban tudják mérlegelni egy mérlegnek különféle szempontok szerint könyvelt tóteleit, mint a hogy azt, a rendesen laikusokból álló adókivető bizottság tenni tudja. Az adókivető bizottságok autonóm eljárása igen üdvös ott, a hol inkább valaki jövedelmeinek felbecsüléséről van szó, ellenben 'a részvénytársaságok mérlegének felülbírálása és megítélése inkább mathematikai és könyvviteli feladat, a melynek végzésére a szakközegek inkább hivatottak és alkalmatosak. Ez utóbbi ujitás mellett beszél az is, hogy a bizottságok működése költségesebb és vontatottabb. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok egy része csak akkor kósziti el s mutatja be mérlegét, a mikor az adókivető bizottságok már befejezték rendes, működésüket, az esztendőnkónt való kivetés behozatalával tehát többször is össze kellene azokat hivni, holott a pónzügyigazgatóságok ezt a feladatot azonnal elvégezhetik. A czólba vett eljárással szemben felmerülhet az a kérdés, nem lenne-e egyszerűbb a rész vény társulatokat az osztalék alapján adóztatni még s ennek megfelelő

1 szelvényadót léptetni életbe. Ez azonban a mi viszonyaink között igazságtalan adóztatásra vezetne. Az ily társulatoknak gyakran földbirtokok ós házak vannak tulajdonában, a melyeknek jövedelme után leróvják a földadót, meg a házadót, ugy, hogy a kettős adózás esete állana be. Azonfelül