Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1043. A pénzügyi bizottság jelentése "a házadóról" szóló 598. számú törvényjavaslat tárgyában

1043. szám. 21 3. §. Az előző §. alól kivétetnek és adózás szempontjából külön házaknak tekintendők: 1. a volt határőrvidóki részeken megszűnt, illetőleg HorváfcSzlavonországok területén a titkon feloszlott házközösségeknek azok az épületei, melyek bár egy háznak tekintendők, de tényleg több személynek felosztott és külön használt tulajdonát képezik, még pedig a titkon feloszlott házközösségnól az esetben, ha a földadó — a fennálló szabályok értelmében — az osztozkodók nevén külön iratik elő; 2. a házaknak emeletek vagy egyes helyiségek szerint meghatározott részei, a mennyiben külön egyes személyeknek, vagy hányadrészek szerint több személynek külön tulajdonát képezik, még pedig a szerint, a mint azok egy-egy telekkönyvi jószágtestnek vannak felvéve. Ha azonban az ilyen telekkönyvi jószágtestek ugyanazon házban ugyanazon adóalanynak válnak tulajdonává, avagy egymás mellett fekvő házakban egy lakást alkotnak, adózás szempontjából egy háznak tekintendők. Az 1.—2. pont esetében a házadó kivetése rendeletileg szabályozandó. ' 4.§. ' ;; Az 5. ós 10. §-okban megjelölt esetek kivételével a községeknek (váró-, soknak), Horvát-Sziavonországokban az adóközségeknek (városi községeknek) egész területére ugyanaz az adókulcs alkalmazandó. 5. §. Adózás szempontjából egyenként külön körzetet képeznek: 1. a község (város) belső területén vagy annak határában fekvő gyógyfürdők, ideértve e fürdők határain belül bárki által emelt épületeket is; 2. a községtől (várostól) legalább egy kilométerre fekvő a) erdő- ós mezőgazdasági területeken (pl. majorságokon, tanyákon, pusztákon, szőlőtelepeken vagy gyümölcsösökben) épült, akár a tényleges birtokos által használt, akár bérbeadott házak, kivéve a nyaralókat (időlegesen és nem állandóan lakott házakat), mulató- és eféle helyeket, valamint a gyógyfürdők törvényes meghatározása alá nem eső egyéb fürdőhelyeket, melyek mindenkor a község belső területéhez számitandók; b) nyaralótelepek az esetben, ha a területükön leyő lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva és a község (város) többi része csakis ennek következtében kerülne általános házbóradó alá; c) bánya-, ipar- ós eféle telepek; 3. a községnek (városnak) a 10. §-ban emiitett közigazgatási kerülete. A jelen §-ban foglaltak Budapest székesfőváros területére nem vonatkoznak. ' 6. §. Az előző §-ban emiitett kilomótertávolság a földadókataszteri térképeken megállapitott belső telkek szélső határvonalától számitandó, ha a község (város) összefüggő építkezése ezt a vonalat még nem lépte át. Ellenkező