Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-CLIV. Törvényjavaslat a magyar szent orona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről

268 CLIV. szám. signes qui la composent, aux conditions de la législation de cet État, pourvu qu'elle satisfasse, sur ce point, a la législation du pays d'orgine et qu'elle ait été, dans ce dernier pays, l'objet d'un dépőt régulier. Sauf cetté exception, qui ne concerne que la forme de la marque, et sous réserve des dispositions des autres articles de la Convention, la législation intérieure de chacun des États recevra son application. Pour éviter toute fausse interprétation, il est entendu que l'usage des armoiries publiques et des décorations peut étre considéró comme contraire á l'ordre public, dans le sens du paragraphe final de l'article 6. 5. — L'organisation du service spécial de la propriété industrielle mentionné á l'article 12 comprendra, autant que possible, la publication, dans chaque État d'une feuille officielle póriodique. 6. — Les frais communs du Bureau international institué par l'article 13 ne pourront, en aucun cas, dépasser, par année, une somme totale représentant une moyenne de 2000 fr. par chaque État contractant. Pour déterminer la part contributive de chacun des États dans cetté somme totale des frais, les États contractants et ceux qui adhéreraient ultérieurement á l'Union seront divisés en six classes, contribuant chacune dans la proportion d'un certain nombre d'unités, savoir: l

re classe 25 unités 2

e » 20 » 3

e » 15' » 4

e » 10 » o

e » 5 » 6

e » 3 » Ces coéfficients seront multipliés par le nombre des États de chaque classe, et la somme des produits ainsi obtenus fournira le nombre d'unités par lequel la dépense totale dóit étre illető állam törvényei által előirt követelményeknek nem felel meg, hacsak e részben a származási országtörvényeinek megfelel, és ha az ez utóbbi országban szabályszerű bejegyzés tárgyát képezte. Ettől a kivételtől eltekintve, mely csakis a védjegy külalakjára vonatkozik, valamint az egyezmény egyéb czikkeiben foglalt határozmáiryok fentartása mellett az államok mindegyikének saját törvényhozása nyer alkalmazást. Minden helytelen értelmezés elkerülése végett megegyezés jött létre az iránt, hogy a nyilvános czímerek és a kitüntetési jelvények használata, a 6. czikk utolsó bekezdése értelmében a közrendbe ütközőnek tekinthető. 5. — Az ipari tulajdonra vonatkozó ügyek ellátására hivatott s a 12. czikkben említett külön intézmény szervezése lehetőleg arra is ki fog terjedni, hogy minden államban egy időszakonként megjelenő hivatalos lap adassék ki. 6. — A 13. czikkben megállapított nemzetközi iroda közös költségei semmi esetre sem haladhatják meg egy évben sem azt az összeget, mely a szerződő államok részéről átlagos évi 2000 franknyi hozzájárulási öszszegnek felel meg. Az egyes államoknak ezen összköltséghez való hozzájárulását meghatározandó, a szerződő államok, valamint azok, melyek az Unióhoz később csatlakoznak, hat osztályba soroztatnak, melyek mindegyike egy meghatározott számegysóg arányában járul a költségekhez, és pedig: az 1. osztály 25 egységgel, a 2. » 20 » a 3. » ..... 15 » a 4. » 10 » az 5. » 5 » a 6. » 3 » Ezen tényező számok az egyes osztályokba tartozó államok számával szoroztatnak és az igy nyert szorzatok összege adja meg az egységek azon számát, melylyel az összkiadás