Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.
Irományszámok - 1906-1048. A pénzügyi bizottság jelentése "a közadók kezeléséről" szóló 901. számú törvényjavaslat tárgyában
148 1048. szám. 4. ingóságai, melyek közül első sorban a könnyen pénzzé tehető ingóságok foglalandók le, elvül tüzelvén ki, hogy az adóhátralék az adókötelezettre nézve minél kevésbé sértő és kártékony módon biztosittassék. Ennélfogva oly tárgyak, melyeknek eladása által az adókötelezettnek nagyobb kár okoztatnék, mintsem az adóhátralék fedezésére elkerülhetetlenül szükséges, a mennyire lehet megkimélendők, s a kéznél levő tárgyak közül mindig azok foglalandók le, melyeket az adózó maga jelöl ki, feltéve, hogy e tárgyak egyszersmind könnyen el is adhatók. 50. §. A végrehajtást szenvedőnek ingóságai előtt a 49. §. 3. pontjában emiitett jövedelmei és követelései csakis akkor foglalhatók le, ha utóbbiakra nézve a következő feltételek együttesen fenforognak, u. m.: a) ha a zálogolást teljesítő közeg az illető követeléseket teljesen biztosítottaknak találja; b) ha a foglalástól számítva legalább fél éven belül esedékesek; c) ha a köztartozást teljesen fedezik. Ellenkező esetben szabadságában áll, illetve kötelessége a zálogolást teljesítő közegnek a végrehajtást szenvedő követelései előtt, a jelen törvény 49. §-ának 4. pontja szerint egyéb ingóságokat venni foglalás alá és csak az esetben, ha ezen ingóságok kellő fedezetet nem nyújtanak, a foglalást az általa viszonylag leginkább biztosítottnak talált követelésekre intézni. Ugyanígy jár el a zálogolást teljesítő akkor is, ha a végrehajtást, szenvedőnek adósa a követelést egészben vagy részben nem ismeri el valónak, illetőleg erre nézve az alábbi 1. a) pontban foglaltak szerint egyátalán nem nyilatkozik, vagy ha a lefoglalt követelést az esedékesség napján nem fizeti le. Követelések lefoglalásánál az 1881. évi LX. t.-cz. 79., 80., 81., 82., 83., 121. és 122. §-ának az 1908. évi XLI. t.-czikkben foglalt, módosítással és kiegészítéssel fennálló rendelkezései a következő eltérésekkel megfelelőleg alkalmazandók: 1. A követelés lefoglalásáról a végrehajtást szenvedőnek adósa a foglalástól számitolt 3 nap alatt irásbelileg oly felhívás mellett értesítendő, #),hogy a vétbizonyitvány mellett kézbesítendő értesítés vételétől számitolt 8 nap alatt, a foglaltató községelőljárósághoz intézve, akár írásban, akár szóval — mely utóbbi kijelentés a községelőljáróság által jegyzőkönyvbe foglalandó — nyilatkozni tartozik az iránt, vájjon aa) elismeri-e és mennyiben ismeri el a követelést valónak s mikor esedékes a követelés; ,, bb) le van-e foglalva a követelés más hitelező részéről s ha igen, minő igény biztosítására s mely bíróság közbejötte mellett és mely szám alatt; b) hogy a követelést az esedékesség napján a foglalási összeg erejéig ne az adózónak, hanem az értesitvényben megnevezett adópénztárba fizesse be, vagy ha másnak részére is bíróilag lezálogol tátott, azon bíróságnál tegye letétbe, melynek kiküldöttje az első zálogolást eszközölte. 2. A jelzálogilag biztosított követelés lefoglalása esetében nemcsak a kiküldött, hanem a pénzügyigazgatóság is jogosítva van a telekkönyvi hatóságot az alzálogjog bejegyzése végett közvetlenül megkeresni. 3. A lefoglalt követelés azoknak az eseteknek kivételével, midőn a hitelező a lefoglalt követelésének közigazgatási utón való behajtására szintén fel van jogosítva, az adóstól csakis birói utón hajtható be. 4. Előzetes birói lefoglalás esetében, ha a behajtással más végrehajtató vagy