Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1042. A pénzügyi bizottság jelentése "a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról" szóló 597. számú törvényjavaslat tárgyában

1042, szám. 7 hogy a költségek aránytalanul nagyobbak lettek volna s csak esztendők hosszú munkája után lett volna kész a munkálat. Hogy a kormányt e reformnál egyáltalában nem fiskális szempont vezeti, eléggé ékesszólóan bizonyítja az a tény, hogy az adókulcsát, mely eddig 25­5°/o volt, é javaslat 20°/o-ra szállitja le. Ez pedig magának az adónak 21*5°/o csökkentésót jelenti, s egyelőre mintegy 14 millió adóelmaradást fog ered­ményezni. Daczára azonban ennek a körülménynek, s daczára annak, hogy a megyei és országos kataszteri bizottságok felállitása által a végrehajtás az autonóm tényezők kezeibe lesz letéve: e javaslat az érdekelt gazdaközön­ségben nagyfokú nyugtalanságot támasztott. Különösen attól tartottak, hogy mig eddig a földadó 75­6 millió koronában volt kontingentálva, ez a javas­lat teljesen elejtette a kontingens szerinti megállapitást. Attól tartottak, hogy az ui osztályba sorozás is, az uj tiszta jövedelmi fokozatok felállitása is mindig csak emelő értelemben fog keresztül vitetni, még pedig nagy mér­tékben, az ország legnagyobb részére kiterjedőleg, mialatt pedig a művelési ágban beállott változások amúgy is adóemelést vonnak maguk után rend­szerint. Ugy gondolkodtak, hogy a földadó leszállittatik ugyan, de csak egyelőre, mert a vógbeviendő kiigazítások után annak végösszege nemcsak a mostanit érheti el, hanem annál sokkal magasabbra is mehet. A pénzügyi bizottság méltányolta ezeket az aggodalmakat, s ugy hatá­rozott, hogy a földadónak contingentálását fogja a Tisztelt Képviselőháznak javasolni. A contingentált összeget — beleértve az adóelengedéseket és az ármentesitő-társulatoknak adandó visszatérítéseket — 74 millióban véli meg­állapítani, azzal a hozzáadással, hogy a mennyiben több folynék be ennél az összegnél, ugy ez az adókulcsnak automatikus leszállítását fog]a maga után vonni. Alig hogy a pénzügyi bizottságnak ez az elhatározása köztudomásra jutott, már is megkezdődött az agitatio, s az arra való utalás, hogy a gazda aránytalanul kevesebbet fizet, mint az egyéb adókkal megrovottak. Mert hiszen igaz ugyan — mondották, — hogy az adókulcs ezentúl is a föld­birtoknál a legmagasabb, de a valóságos jövedelem sokkal magasabb, mint a kataszteri tiszta jövedelem, a mely után az adó ki lesz vetve. Ez az utóbbi állitás kétségtelenül igaz. És még ha nagyobb is a valódi jövedelem, mint a kataszteri, az adókulcs akkor is elég magas, holott a gazda jöve­delme nem olyan biztos, mint p. o. a tőketulajdonosé, s függ az időjárástól, az árhullámzástól, a mellett pedig személyes munkájával is közre kell mun­kálkodnia, hogy ezt a jövedelmet biztosítsa. A mellett pedig tekintetbe kell venni azt is, hogy a földadó kulcsa lejjebb száll ugyan, de jövedelmi adó fejében a gazda ezentúl nem a katas­teri, hanem a valóságos jövedelme után lesz megadóztatva ezután. Helyzete tehát nem sokkal lesz kedvezőbb az eddiginél és semmivel sem lesz kedve­zőbb más adózókénál. Mindent egybevetve, e törvényjavaslatot megfelelőnek, helyesnek, szük­ségesnek tartjuk, s kérjük a t. Képviselőházat, hogy azt elfogadni mél­tóztassék. Budapest, 1908. évi deczember hó 21-én. Hoitsy Pál s. h, Széli Kálmán s. k., a pénzügyi bizottság előadója. a pénzügy" bizottság elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom