Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1048. A pénzügyi bizottság jelentése "a közadók kezeléséről" szóló 901. számú törvényjavaslat tárgyában

130 1048. szám. c) az elévült egyenes adók és az azok módjára beszedendő elévült kincstári követelések leirását; d) a közadók és kincstári követelések helytelen kimutatása folytán az elárverezett ingatlan vételárából vagy a csődtömegből illetéktelenül felvett összegek visszafizetését; 2. engedélyeznek: a) fizetési halasztásokat a folyó adóra nézve a 34. §-nak rendelkezéséhez képest; b) a czukor-, sör- és szesz-, valamint az ásványolajadó kivételével fizetési halasztásokat az esedékes közvetett adók és közvetlenül lerovandó illetékek s általában a birságok lefizetésére az esedékesség napjától számítandó legfeljebb félévi időtartamra, ha a fizetésre kötelezett fél időleges fizetésképtelenségét igazolja s a kincstár követelése veszélyeztetve nincs; c) adó- és vámhitelt és vámkedvezményeket a pénzügyminister által megállapított hatáskör terjedelmében s a külön törvényekben meghatározott mérvben és feltételek mellett; 3. határoznák: a) azon igazolási kérelmek felett, melyek a házadóról szóló törvény 37. §-ához képest, illetőleg egyéb adókedvezményi igények bejelentésére törvény vagy rendelet által kitűzött határidő elmulasztásának elnézése végett adatnak be; b) a közadók behajtásával megbizott törvényhatósági, községi (városi) és állami közegek által a zálogolás és árverés körül követett eljárás ellen benyújtott panaszok felett; c) a végrehajtási eljárás felfüggesztése tárgyában előterjesztett kérelmek felett: 4. elmarasztalják az adózókat: a) a házadóról szóló törvény 51. §-a, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvény 28. §-a szerint a fél által viselendő helyszíni szemle költségének megfizetésében; b) pénzbirságokban a kincstár javára az esetben, ha a biróilag üldözendő kihágást nem képező mulasztás vagy cselekmény — az alábbi 5. c) pontban emiitettek kivételével — a fennálló egyenes adótörvények értelmében rendbirsággal torlandó meg és az elszámolást illetőleg e törvények másképen nem rendelkeznek ; 5. elmarasztalják az állami, törvényhatósági vagy községi (városi) közegeket, illetőleg a magánosokat: a) a közvetett adókra és jövedékekre vonatkozó törvények és szabályok alapján kiszabandó pénzbirságokban; b) a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok, valamint a közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről szóló 1881. évi XXXIV. t.-cz. 10. §-ának c) pontja alapján kiszabandó pénzbirságokban; c) a hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. t.-cz. 20. §-a és a fegyveres vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t.-cz. 42. §-ában emiitett jövedéki kihágásokra ugyanazon törvény 43. §-a alapján kiszabandó pénzbirságokban; 6. megállapítják: a) a községi (városi) közegek ellen a pénzbírság összegét az adókivetés előkészítése, a közadók könyvelése, nyilvántartása, beszedése, beszállítása, biztosítása és behajtása körül észlelt mulasztások eseteiben és a fennálló törvények értelmében pénzbirságban marasztalják el a községi (városi) közegeket, ha ezek a félre kötelező vallomás kiállításánál a díjtalan segédkezést megtagadják; b) a községi (városi) közegek ellen a kártérítés kötelezettségét és összegét: a beszedett vagy az árverésből befolyt közacópénzeknek be nem szállításából, a