Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1047. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról" szóló 602. számú törvényjavaslat tárgyában

1047. szám. 111 a) minden közigazgatási járás székhelyén; b) Budapest székesfőváros mindegyik közigazgatási kerületében ós minden törvényhatósági városban; . c) minden, legalább 10.000 lakossal biró községben (városban). Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a mutatkozó szükséghez képest több adókivető bizottságot is alakithasson. 38. §. Az adókivető bizottság 7 rendes ós 6 póttagból áll. Ezek közül elnököt, továbbá két rendes és két póttagot a kir. pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) javaslatára a pénzügyminister, két rendes ós két póttagot a mezei gazdálkodással foglalkozók vagy a háztulajdonosok köréből a vármegye alispánja, illetőleg törvényhatósági városokban a polgármester nevez ki, két rendes ós két póttagot pedig a pénzügyminister felhívására — attól számitva 15 nap alatt — az illetékes kereskedelmi és iparkamarának kereskedelmi ós iparosztálya az 1868;

VI. t.-czikk 18. §-ához képest teljes ülésben választ. Kinevezhető, illetőleg megválasztható a jövedelemadó fizetésére kötelezett minden magyar állampolgár, aki polgári és politikai jogainak teljes élvezetében van ós az illető adókivető bizottság kerületében lakik. Mindamellett a bizottság egybeállitásánál különös figyelem fordítandó arra, hogy abban a különböző foglalkozások lehetőleg arányosan képviselve legyenek, s hogy a bizottságnak egy tagja jogvógzett, lehetőleg ügyvédi oklevéllel biró egyén legyen. A kinevezett tagok közül kettőnél több tényleg alkalmazott tisztviselő nem lehet. Az elnök-helyettest a rendes tagok sorából a pénzügyminister jelöli ki. A választás alá eső póttagok a 37. §. a) pontja esetében a járás székhelyén lakó adóalanyok közül választandók. A ki bizottsági taggá választatik vagy kineveztetik, e megbízatásnak teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivéve ha ily megbízatásban már részesült és azt az előző oyklusban teljesítette is. Ha a bizottság megalakulása után annak bármelyik tagja eme jogát a megkívánt feltótelek bármelyikének megszűnte következtében elveszti vagy arról lemondott, a helyére kinevezettnek vagy megválasztottnak megbízatása a megalakulásból még hátralevő időnél tovább nem terjedhet. Bizottsági előadó, szavazat nélkül, a kir. pónzügyigazgatóság (adófelügyelő) kiküldöttje. 39. §. . . : A bizottság tagjai az elnökkel együtt az első ülésben, s a mennyiben azon mind meg nem jelentek volna, mindenesetre működésük megkezdése előtt, a következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni: »Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a jelen megbízatásommal járó feladatok teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül a törvény értelmében fogok eüárni ós annak során az adóköteles visszonyairól tudomásomra jutott adatokat szigorúan titokban fogom tartani.« A titoktartás a bizottsági előadót, valamint a szakértőt is kötelezi; a tárgyalási iratok szintén hivatalos titokként kezelendők.