Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1041. A pénzügyi bizottság jelentése az egyenes adókra vonatkozó reformjavaslatok tárgyában

4 1041. szám. a mai közfélfogásból fakad. így ez a reform legjobb hitünk szerint alkalmas reá, hogy bókitő hatással legyen a közönségre, daczára annak, hogy ideiglenesen általános nyugtalanságot okozott. A törvényjavaslatok ugy az anyagi rendelkezések, valamint az alaki eljárás tekintetében körülményes s a részletekre is kiterjedő intézkedéseket foglalnak ugyan magukban, de a dolog természeténél fogva nem terjeszkedhetnek ki azoknak a különböző eseteknek minden eltérésére, melyeket az élet különböző viszonyai hoznak felszinre. A javaslatokba lefektetett elvi rendelkezéseknek ezen casuisticára való megfelelő alkalmazása a végrehajtási utasításnak lesz feladata. Tárgyalásaink során alapos tájékozást kívántunk szerezni az alkalmazásnak közelebbi módozatairól is. Mint főbb jelentőségűeket külön felemlitendőnek tartjuk a következőket: 1. A reáladókra vonatkozó elemi károk esetében megóvandónak tartjuk azt az elvet, hogy a törvényben megengedett adóelengedések valóban helyt foglaljanak s ne csak egyes károsultakra, hanem az egyenlő teherviselés érdekében ugyanazon község vagy vidék valamennyi károsultjára alkalmaztassanak. 2. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok megadóztatásánál részletesebb körülírást igényelnek a veszteségek czímén engedélyezhető leírások s az adómentes tartalékalap képzésére adómentesen visszatartható jövedelmek. Ugyancsak ezen adó 21. §-ának azon rendelkezésénél, mely a túlzott kamattal dolgozó intézeteket magasabb adó alá kívánja vonni, a mint egyrészt közgazdasági érdekek követelik, hogy a túlzott kamatszámításokat az adóteher növelésével is korlátozzuk, ugy másfelől a gazdasági életnek legális megnyilvánulásait meg kell óvnunk a bénitó teherviseléstől. E végből a kamat fogalma alá kell vonnunk minden burkolt kamatszámítást, de másfelől nem szabad a kamat körébe vonnunk azokat a járandóságokat, a melyek valóban külön teljesített szolgálatoknak ellenértékét képezik. A végrehajtási utasításban kellend tehát gondoskodni arról, hogy a valóban külön szolgálatokért szedett provisiók, a consortialis ügyletekből eredő részesedés, a hitelegyleti tagok kölcsönös szavatosságából eredő fizetések, a hátralékok után joggal felszámitható kamatok s átalában nem a burkolt kamatemelés körébe vonható fizetésekre külön intézkedések tétessenek. . 3. A jövedelemadónál előlegesen is akként rendezendők be az összeírások, hogy azok, akikről előre feltételezhető,hogy minimalisták lesznek,hacsak a községi pótlók miatt nem szükséges adójuknak eszményi megállapítása, hiába össze ne Írassanak, hogy az adóalap megállapításánál a czéltalan és zaklató, a magánviszonyokba beavatkozó eljárás mellőztessék, s ott, a hol a viszonyok nem változtak, az ujabb érdemi eljárás az adó megállapításánál mellőztessék. A törvény azon ujabb intézkedései folytán, mely tágabb tért enged a könyvvizsgálatoknál a pénzügyi közegeknek, ennek a rendelkezésnek gyakorlati kivitele közelebbi szabályozást igényel. Még tüzetesebb rendelkezések lesznek teendők a tanuk ós szakértők igénybe vételének esetére. Jelesül szabályozandó lesz: a) hogy a tanuk ós szakértők csak ott vétessenek igénybe, a hol ezt az adóalap helyes megállapítása valóban szükségessé teszi; b) a tanú vallomása csak ténykörülmények constatálására szorítkozzék