Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1047. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról" szóló 602. számú törvényjavaslat tárgyában

1047. szám. 101 vállalat által alkalmazottai számára létesitett nyűg- és kegy ellátási intézetnek alapszabályszerüleg külön kezelt jövedelmét. 1. A tiszta nyereséghez hozzáadandók: a) az a lapitóknak vagy a részvényeseknek az üzleti jövedelemből bármely czímen adott és a mérlegben már elszámolt külön részesedés, továbbá a tartalékalapoknak az üzleti jövedelemben nem szereplő nyeresége: b) a külföldi anyaintézet üzleti költségeiből a belföldi vállalatra áthárított rész ; c) az alkalmazottaknak önként, nem kikötötten adott és a mérlegben már elszámolt jutalmak; d) az adósságoknak, a külföldi anyaintózettől nyert előlegeknek vagy az alaptőkének törlesztésére, az üzlet nagyobbitására, a leltár szerinti felszerelési állapot karbantartásának vagy pótlásának nem tekinthető befektetésekre, a 14. §. 1. pontjában emiitett köztartozásokra, valamint a tartalékalapok alakitására forditott összegek, ideértve a bánya értékének csökkenése czímén felszámitott, de tényleg ki nem adott összegeket is. A tartalékalapokra vonatkozólag megjegyeztetik azonban, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvény 17. §-ának 7. pontja szerint az ott emiitett tartalékalapokba helyezett összegek mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak, adómentesek. A mennyiben ezen tartalékalapok hozzájárulási összegeire vonatkozólag a mérlegszerű becsérték tekintetében aggály merül fel, az adókivetésre illetékes hatóságnak jogában áll — esetleg szakértők meghallgatásával — a becsértéket adókivetési szempontból kiigazítani. 2. Az adóköteles tiszta nyereségből — a mennyiben még meg nem történt volna — levonandók: a) az előző évről áthozott nyereségmaradvány; b) a befizetett és még fennálló alaptőkének á^^o-a J c) a jelen törvény 7. §-a szerint netán adómentes jövedelem, valamint a 12. §-ban felsorolt oly kiadások, melyek a tiszta nyereségből közgyűlési határozattal fedeztetnek; d) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvény 17. §-ának 4., 8—10. pontjában emiitett tételek; e) az alaptőke és a vállalatba fektetett kölcsöntőkék (törzsrészvény, elsőbbségi részvény és kötvény) törlesztésére forditott összegek oly vállalatoknál, melyek az engedélyokmányban megállapított határidő leteltével ingyen mennek át az állam, törvényhatóság, község (város), illetőleg az engedélyokmányban megnevezett személy tulajdonába, nem tevén különbséget, ha az előbb bekövetkezhető megváltás ki is köttetett; f) azok a veszteségek és kiadások, melyek különben az általános üzleti számlát terhelték volna, de megadóztatott tartalékalapból vagy annak jövedelméből fedeztetnek. A vállalat tárczájában levő értékpapirok árfolyamának emelkedése vagy csökkenése az adóköteles jövedelem megállapításánál számításba nem vehető. Oly esetekben azonban, midőn az árfolyammal bíró értékpapírok tényleg alacsonyabb árfolyamon adatnak el, mint; a mellyel azok az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 199. §-ának 2. pontjához képest évről-évre a mérleg felállításakor felvétettek, ez a beigazolt és ugyanazon értékpapírokra vonatkozó veszteség három évre visszamenőleg levonható.