Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1047. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról" szóló 602. számú törvényjavaslat tárgyában

1047. szám. 97 A mennyiben a jövedelemforrás gazdasági éve a naptári évvel nem azonos, az adókivetést közvetlenül megelőzőnek az- az üzleti (gazdasági) óv tekintendő, melynek végeredménye a kivetés időpontjában ismeretes. A'czégjegyzett nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak jövedelemadója mindenkor a vállalat kereseti adójának megállapitására szolgáló mérlegen nyugszik. Egyéb esetekben azoknál, a kik kereskedelmi vagy szabályszerű üzleti könyveket vezetnek és üzletük (üzemük) nyereség- ós veszteségszámláját hitelesitett alakban bemutatják, s ha továbbá ez a könyvvitel kielégitő, vagy ha az ellene felmerült nehézmónyeket akár a kivetési, akár a jogorvoslati eljárás során megejtett vizsgálat megfejtette : a) a mező- és erdőgazdaság, b) a kereskedés és ipar, bányászat ós általában az általános kereseti adó alá eső foglalkozások jövedelme ezek mérlegének tekintetbevótelóvel álla-; pitandó meg. 12. §. ' Az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből a következő tételek vonandók le: 1. A nyers bevétel megszerzésére (kitermelésére), biztosítására és fentartására forditott összes kiadások, ideértve a leltári vagyon karbantartására, pótlására és kezelésére forditott kiadásokat is. 2. Épületeknél a rendszerint szükséges tatarozási s karbantartási költségek, nemkülönben az épületek használatával járó vízvezetéki, kéményseprési, világitási, éjjeli őri, járdatisztitási s egyéb mellékköltségek, a mennyiben az adókötelest terhelik. 3. Az épületek, gépek, valamint az egyéb holt leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt rendes évi leirások, a mennyiben ezek az üzleti kiadások között már elszámolva nincsenek. Ha a leirás nagysága ellen aggály merül fel, annak összege a kivetés során — esetleg szakértő közbejöttével — állapitandó meg. Értékcsökkenések pótlására szolgáló tartalékalap csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvény szerint alakitható adózatlanul. 4. Az üzleti (üzemi) veszteségek, ide nem értve az előző évnél régibb időből eredő veszteségeket, melyek le nem vonhatók; továbbá a beigazolt kamat-, járadék-, bér- ós haszonbérveszteségek, a kárbiztositással nem fedezett és a jövedelmet érintő elemi kárvesztesógek. 5. A tényleg fizetett kamarai illetékek, illetékegyenértók és kárbiztositási díjak, továbbá az üzemet (üzletet) terhelő állami ós községi (városi) közvetett adók, illetékek és vámok; végül azok a járulókok és összes költségek, a melyek a fennálló törvények értelmében a gazdasági, ipari és egyéb alkalma-' zottak (cselédek) után fizetendők. ' 6. Bányavállalatoknál a társpónztárak részére, valamint az egyházi, iskolai és a pótadók kivételével községi czélokra fizetett járulókok, továbbá a bányamegyei intézmények, segédvájások, al- és megyetárnák költségeiben való részvétel ós használt bányaszolgalmak kárpótlása, a bányamíveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok); végül a banyamérték-illeték ós a zárt-kutatmányi felügyeleti illeték. 7. A beigazolt és az adóköteles által fizetendő adóssági kamatok, a haszonbérek és egyéb magánjogi czímen alapuló terhek, ide nem értve a Képvh. iromány. 1906—1911. XXXI. kötet. 13