Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1038. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1908. évi XIV. törvényczikk módositásáról
1038. szám. 511 32. §. A XlX-ik lap első rovatába iktatja a lelkész azon misék számát, melyek elvégzését más lelkésznek köteles átengedni, mert azokat maga elvegezni nem képes. A 2-ik rovatba jegyzi az átengedett misék után járó díjak összegét. Az elvégezhető misék számát minden egyházmegyében az egyházmegyei hatóság állapítja meg. Miután pedig a megállapított számot meghaladó miséket más áldozárnak tartozik a lelkész átengedni, azért az ezek után fizetett összeget kiadásképen irja be. Ha az átengedett misékért az alapitó levélben semmi határozott összeg sem állapíttatott meg, az egyházmegyében szokásos misedíjak számitandók. , Az átengedett misék számát és azok után fizetett díjakat az esperes (főesperes) által kiállított bizonylattal kell igazolni. 33. §. A XX-ik lap első rovatában felsorolandók a nagyobb épületfentartási költségek, a melyek fennálló törvények és rendeletek értelmében a lelkészt terhelik, valamint azon rendkívüli költség, mely a vízszükséglet biztosítása végett felmerülhet Ugyanazon rovat alatt iktatja be a lelkész a bérépületekre fordított vízvezetéki, világítási és más, a lakhatóság feltételeit biztosító költségeket, megjegyeztetvén, hogy az ezen rendelet 16-ik §-a értelmében már levont épületfentartási költségek itt újból le nem vonhatók. A 2-ik rovat összegezi ezen költségeket. A nagyobb épületfentartási költségek közé fel nem vehetők a plébániai épületek jó karban tartásának költségei, a mennyiben e czímen az egyes tételek húsz forintot meg nem haladnak. A nagyobb épületfentartási költségeket az egyházmegyei hatóság igazolja annak kitételével, hogy az engedélyezett építkezési költség mennyi ideig fogja a lelkészi jövedelmet terhelni. Az egyházmegyei hatóság igazolja továbbá a vízszükséglet biztosítására engedélyezett költségek összegét. A bérépületekre fordított vízvezetéki, világítási stb. költségeket a községi (városi) elöljáróság igazolja, a mennyiben az igazolásul szolgáló nyugtatványokat hitélesiti. Ezen kiadások megállapitásánál az 1891—1895-ig terjedő öt év átlaga szolgál irányadóul. 34. §. A XXI-ik lapon a jövedelmi és kiadási tételek az előző (I— XX.) összeirási lapok » Megállapított jövedelem« és »Megállapitott kiadás« rovataiból jegyeztetnek be és egymással szembe állíttatván, a végösszegek összehasonlítása fogja a lelkész tiszta jövedelmét megállapítani. Ezen lapot nem a lelkész tölti ki, hanem a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság, az előző bekezdésben leirt módon. A megállapított tiszta jövedelem számokkal és betűkkel irandó ki és hitelesítésül a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság elnöke és jegyzője irja alá.
