Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1038. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1908. évi XIV. törvényczikk módositásáról
1038. szám. 499 kath. lelkészek kongruarendezése csak csekély mérvű mintegy 300.000 koronát kitevő uj terhet fog róni az állami kincstárra, 1908. évre pedig ez a tehertöbblet sem érvényesül, semmisem állja útját annak, hogy már a f. é. január 1-től kezdődőleg a kath. egyház lelkészei és segédlelkészei is a törvényben megállapított kongruakiegészités élvezetébe lépjenek, a melyet szemben a törvényesen bevett nem kath. hitfelekezetű lelkészekkel, mostanáig nélkülöztek. 6. §. Ez a szakasz tartalmazza az egyetlen intézkedést, a mely a kath. lelkészek kongruarendezésénél a többi egyházakkal szemben némi eltérést mutat és a melyet az a tény indokol, hogy a kath. kongruakiegészités csak 3 /Ö részben történik állami forrásokból, közel 5 /s részben egyházi jellegű forrásokból, de mégis administrativ szempontból egységes kezelést igényel. A kath. lelkészek és segédlelkészek kongruájának rendezése már jóval az 1898. évi XIV. t.-czikk meghozatala előtt Ő Felsége főkegyúri rendelkezései alapján vette kezdetét. A kath. lelkészi és segédlelkészi állások jövedelmeinek összeírását már az 1895. évi április hó 16-án kelt legkegyelmesebb elhatározás rendelte el és pedig mint a 2-ik mellékletként ide csatolt 1896. évi 878/eln. sz. alaprendelet tanusitja, ugyanazon elvek szerint, a melyek később a törvényesen bevett nem kath. hitfelekezetű lelkészek jövedelmeinek megállapítására nézve az 1898. évi XIV. t.-czikk 11—13. §-aiban előírva lettek. Ezeket a jövedelmi összeírásokat ugy az Ő Felsége által szervezett kath. kongruabizottság, mint a kormány felülvizsgálván, a kath. lelkészek jövedelmi kiegészítésre való igényeinek megállapítását a jelen törvényjavaslat már készen találta. Ehhez képest a törvényhozásnak nem marad más feladat hátra, mint ezeket a megállapításokat, a melyekhez képest a kongruakiegészitési összegek kiutaltatni fognak, tudomásul venni és az állami forrásból eredő kiegészítési összegek szempontjából is jóváhagyni. Ezek a jövedelmi összeírások még nagyobb gondossággal és szélesebb terjedelmű alapon lettek foganatosítva, mint a nem kath. lelkészeké, mert ezeknek az összeírásoknak czélját a főkegyúri rendelkezések szerint, nem egyedül a kongruaigények megállapítása képezte, hanem a kongruarendezéssel kapcsolatos egyéb nagyfontosságú kérdéseknek, nevezetesen a párbér, a kegyuraság, a stóladíjak, a mise- és egyéb alapítványok, valamint a gör. kath. lelkészségek szabályozásának megoldásához szükséges ténybeli és jogi állapotok feltüntetése a közhatósági közegek közreműködése mellett. Innen vannak azok a külön intézkedések, a melyek az eljárásra nézve a főkegyúri rendelkezésekben megállapittattak és a melyek a fentebb jelzett czélok megvalósithatása szempontjából továbbra is fentartandók lesznek minden oly esetben, a midőn a jövőben a jövedelmi összeírások kiigazítására és ehhez képest a jövedelmi kiegészítésre vonatkozó igények újbóli megállapítására avagy uj állások jövedelmeinek összeírására lesz szükség. Minthogy továbbá a kath. lelkészek kongruaigényének kielégítése három különböző jogi természetű forrásból, úgymint a magyar vallásalapból, a nagyjavadalmak évi állandó hozzájárulásából és az állami kincstárból történik, a mutatkozó kongruaigények végleges megállapítása is a jog és a méltányosság szerint csak e három vagyoni forrást képviselő tényezők együttes közreműködése mellett eszközölhető. Ehhez képest Ö Felsége egyfelől mint államfő, másfelől mint főkegyur egy külön bizottságot fog szervezni, a melyben a hozzájárulás arányában részt fognak venni a vallásalap, a nagyjavadalmak és az állam képes*
