Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1038. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1908. évi XIV. törvényczikk módositásáról
494 1038. szám. kath. lelkészekés segédlelkészek kongruaszükséglete elsősorban a magyar vallásalapból fedezendő, mint a mely alap kezdettől fogva elsősorban a kath. alsó papság felsegélyezésére szolgált, s mint a mely alap jelenleg is már állandó kongruailletmóny, lótartási átalány és földadómegtéri tés czímén kerek összegben 900.OOo koronával járul a kath. lelkészek kongruájához. Második fedezeti forrásul a kongruabizottság Ő Felsége legkegyelmesebb elhatározására való tekintettel a nagyobb egyházi javadalmak tehermentes jövedelmét jelölte meg. Végül kimondotta, hogy a mennyiben a két mepjelölt forrásból a szükséglet fedezhető nem lenne, harmadik forrás gyanánt az állami kincstár lenne igénybe veendő. A kongruabizottság állal helyesen megjelölt fedezeti sorrendet szem előtt tartva, egyfelől alapos tájékozást szereztem magamnak az iránt, hogy a magyar vallásalap jelenlegi helyzetében a már fentebb megjelölt összegen felül mily összeggel járulhatna a kath. alsóbb papság kongruarendezéséhez; másfelől a kongruabizottság javaslatait saját álláspontom jelzése mellett közölvén a nagyméltóságú püspöki karral, megindítottam a tárgyalásokat a nagyobb egyházi javadalmak állandó hozzájárulási összegének megállapítása iránt. A további eljárás részletes ismertetését mellőzve, végső eredmény gyanánt konstatálhatom, hogy Ő Felségének 1908 november hó 24-én kelt legkegyelmesebb elhatározása alapján a magyar vallásalapból, mint első fedezeti forrásból ezentúl évenként legalább 1,200.000 korona lesz az alsóbb kath. papság kongruaszükségletére fordítandó, a mely hozzájárulási összegben azonban — a mint már fentebb emiitettem — bentfoglaltnak tekintendő az az összeg, a mely a nevezett alapból állandó kongruakiegészités, lótartási átalány és földadómegtérités czímén egyes lelkészeknek már eddigelé is kiutaltatott. A nagyobb egyházi javadalmak tehermentes jövedelméből pedig évi 700.000 korona fog ugyanerre a ezélra fordíttatni. A harmadik forrás, az állami kincstár már az 1898: XIV. t.-cz. 1. §-ának rendelkezése alapján az 1908. évi államháztartási javaslat szerint 1,000.000 koronát íordit ideiglenes állami segély czimén a kath. alsóbb papság anyagi helyzetének feljavítására. Ehhez az összeghez a jelen törvényjavaslatban megállapított állandó kongruaigény biztosítására a fentebbi összegen felül még körülbelül 300.000 korona szükséglet kívántatik, a mely azonban a jelen 1908. év folyamára nem fog igénybe vétetni, mert ennek az évnek egész szükséglete más forrásból fedezhető. Az eddig előadottak alapján nyilvánvaló, hogy a kath. alsó papság tervbe vett kongruarendezése némileg eltérő jogalapon és nagyrészt más forrásokból történik, mint a többi törvényesen bevett vallásfelekezeteké; mert míg az utóbbiaknál a lelkészek kongruaigényeinek fedezésére egyedül és kizárólag az államkincstár szolgál, addig a kath. egyháznál a fedezeti alapot elsősorban a magyar vallásalap és a nagyobb egyházi javadalmak tehermentes jövedelme szolgáltatják és az állami kincstár csak másodsorban csak annyiban jön tekintetbe, a mennyiben e két előbbi forrás a kath. alsó papság kongruaigényeinek fedezésére nem nyújt elegendő fedezetet. Ebből folyólag, í ár a javaslat kimondja, hogy a kath. lelkészek állami kongruakiegészitése tekintetében az 1898 : XIV. t.-cz. határozatai egész kiterjedésükben a kath. lelkészeknél is érvényesülnek, mégis szükség volt arra az egyetlen különleges intézkedésre, a mely a javaslat 5. §-ában foglaltatik. Annak megállapításához t. i., hogy van-e helye kongruakiegészitésnek r természetszerű hozzászólási igényük van mindazoknak a tényezőknek, melyek a kiegészítéshez járulnak. Ezért intézkedik a javaslat 5. §-a akkép, hogy ez a megállapítás egy bizottság által történik, melyben az érintett tényezők a hozzájárulás arányában képviselve vannak. A végleges döntés azonban itt is a minister kezében marad.
