Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1009. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló több országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII.törvényczikkbe iktatott szerződés XVI-ik és XVII-ik czikkeinek kiegészitése iránt létrejött pótszerződés beczikkelyezéséről
1009. szám. 441 nemzetközi Unióhoz való csatlakozása joghatályossá válik, tartamuknak ezen korlátozásától mentesülnek ós ezen szabadalmak tartamuk tekintetében egyedül azon állam törvényei szerint lesznek elbirálandók, a hol engedélyeztettek. III. Czikk. A íent hivatkozott szerződés XVII-ik czikkéhez mint 9-ik pont a következő pótlás csatoltatik: .9. Mindaddig, a mig a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban 1891. évi április 14-én kötött megállapodás mindkét államra nézve fennáll, azok a védjegyek, a melyek az egyik állam területén a hazai lajstromozás czéljából eszközölt letételei egyidejűleg egyszersmind az emiitett megállapodásnak megfelelő nemzetközi lajstromozás czéljából tétetnek le, a másik állam illetékes ministeréhez, avagy az esetleg a jövőben ennek helyébe lépő központi hatósághoz, nem lesznek közvetlenül átküldendők. Ennek következtében az az egy évi határidő, a mely alatt ilyen védjegyektől az oltalom megtagadható, a madridi megállapodás 3-ik czikke szerint foganatosított értesités vételétől számitandó és a nyilatkozat, hogy ilyen védjegytől az oltalom megtagadtatik, a berni nemzetközi irodához küldendő meg. Az ily védjegyek oltalma a másik állam területén azzal a nappal kezdődik, amelyen a központi lajstromozás a berni nemzetközi irodában foganatosíttatott. (Madridi megállapodás 4-ik czikke.) Az ily védjegyek oltalmának időtartamát a madridi megállapodás 6-ik czikke határozza meg. E védjegyek után a 7-ik pont Képvh. iromány. 1906—1911. XXX. kötet. der beiden Staaten zur Internationalen Union zum Schutze des gewerblichen Eigentums wirksam wird, von dieser Beschránkung ihrer Dauer befreit, und es sind solche Patenté und Privilegien hinsichtlich ihrer Dauer ausschliesslich nach dem Rechte des Staates, in welchem sie erteilt worden sind, zu beurteilen. Artikel III. Dem Artikel XVII des obzitierten Vertrages wird nachtstehender Zusatz als Punkt 9. angefügt: 9. Insolange die beiden Staaten dem Abkommen, betreffend die internationale Registrierung der Fabriksoder Handelsmarken, d. d. Madrid, 14. April 1891, angehören. sind Marken, welche in dem Gebiete des einen Staates gleichzeitig mit der Hinterlegung zur Registrierung im Heimatsstaate auch zur internationalen Registrierung nach diesem Abkommen hinterlegt werden, dem zustándigen Minister oder der etwa künftig an seine Stelle tretenden Zentralbehörde des anderen Staates nicht unmittelbar zu übersenden. Infolge dessen ist die einjáhrige Frist, binnen welcher von der Befugnis, den Schutz für solche Marken zu verweigern, Gebrauch zu machen ist, vom Zeitpunkte der gemáss Artikel 3 des Madrider Abkommens erfolgten Anzeige zu berechnen und die Erklárung, dass einer solchen Marké der Schutz verweigert wird, an das internationale Bureau in Bern zu richten. Der Schutz dieser Marken in dem anderen Staatsgebiete beginnt mit dem Zeitpunkte der Eintragung im internationalen Bureau in Bern (Artikel 4 des Madrider Abkommens). Die Dauer dieses Schutzes wird durch Artikel 6 der Madrider Abkommens bestimmt. Für diese Marken entfállt die durch Punkt 7 vorgesehene Verse