Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1007. Törvényjavaslat a Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi november hó 17-én kötött egyezmény beczikkelyezéséről
346 1007. szám. Az 5. czikk, mely a tisztességtelen verseny egyik legtipikusabb alakja t. i. az árukon alkalmazott azon származási megjelölések tekintetében rendelkezik, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és a vásárló közönség megtévesztésére alkalmasak: megfelel az 1891. évi egyezmény 8. czikkében foglalt határozmánynak. A Nómetbirodalom az itt előrelátott intézkedéseket az árújegyek védelméről szóló 1894. évi május hó 12-iki törvényében (16. és 17. §§-ok) tette meg, mig nálunk e részben az 1884. évi XVII. törvényczikkbe iktatott ipartörvény 58. §-a nyer ez időszerint alkalmazást. A 6. ezikk kötelezi a szerződő feleket arra, hogy a mennyiben valamelyikük az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióból kilépne, ugy erről a másik felet azonnal órtesitsé és megállapitja, hogy az esetben haladéktalanul tárgyalások inditandók a jelen egyezmény módosítása iránt. Szükséges volt az ily rendelkezés azért, mivel a két szerződő állam kölcsönös forgalmát az Unió kötelékébe való tartozásuk ideje alatt az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében a jelen egyezménynek határozmányai az Unióhatározmányokkal együttesen szabályozzák, s igy mihelyt a szerződő felek csak egyike is az Unióból kilép, az Unió-határozmányok a kölcsönös forgalomban sem nyerhetnének többé »ipso facto« alkalmazást. Ugyanebből az okból szükséges a 6. czikk második bekezdésének rendelkezése is, a mely szerint arra az időre a mig az egyik szerződő félnek az Unióból való kilépése esetén a még szerződéses viszonyban álló két államnak egymáshoz való viszonya az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében ujabb egyezmény kötése utján, a változott viszonyoknak megfelelő szabályozást nem nyert, az Unióegyezmények nyernek továbbra is ideiglenes alkalmazást. A 7. czikk az oly bejelentések elsőbbségi határidejét illetőleg intézkedik, a melyeknek tárgya az érvényben álló belső jogszabályoknak megfelelően a Németbirodalomban használati mintának, nálunk pedig találmánynak minősíttetik. A németbirodalmi jog ugyanis a használati mintát, amely a tulajdonképeni izlósminta fogalmát meghaladólag kisebbszerű találmánynak minősíthető, a mintákat megillető oltalomban részesiti, holott az ilyen a magyar szent korona országaiban jelenleg érvényben álló jogszabályok éltelmében csakis mint találmányok jelenthetők be ós részesíthetők oltalomban. Ezen jogi helyzethez képest a módosított Unió-főegyezmény 4. czikkében biztosított elsőbbségi határidő az ily használati mintákra vonatkozólag a mintákra nézve megállapított 4 hónap abban az esetben, ha a használati minta előbb a Nómetbirodalomban jelentetett be, ellenben a szabadalmakra nézve megállapított 12 hónap akkor, ha az előbb Magyarországon mint találmány jelentetett be. A 8, czikk megállapitja, hogy az egyezmény ugyanabban az idő pontban lép hatályba, a melyben az Unióhoz való csatlakozás a magyar szenti korona országaira nézve joghatályossá válik, egyszersmind pedig hatályon kvül helyezi a Magyarország ós a Nómetbirodalom között a szabadalmak, mustrák és védjegyek kölcsönös oltalmára vonatkozólag eddig fennállott — azaz az 1892. évi IV. törvényczikkbe iktatott korábbi egyezményben foglalt — megállapodásokat. Ugyané czikk kimondja azt is, hogy az egyezmény az egyik szerződő fél részéről történt felmondás után is még egy évig hatályban marad. Az 1891. évi egyezményben e részben megállapított 6 hónapi határidőnek egy évre való kiterjesztése összhangban van az Unió-föegyezmény ama rendelkezésével, a mely szerint az Unióból való kilépés a felmondás napjától számítandó egy óv múlva válik hatályossá.
