Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-1007. Törvényjavaslat a Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi november hó 17-én kötött egyezmény beczikkelyezéséről

344 1007. szám. \ •'•••'• birodalmi kormánynyal egy ily külön egyezmény kötése iránt. A Berlinben lefolytatott szóbeli tárgyalások eredménye az az egyezmény, mely ennek Berlinben, f. évi november hó 17-ik napján történt aláírásával Magyarország és a Nómetbirodalom között köttetett, s a melynek az ország törvényei köze iktatását czólozza jelen törvényjavaslatom. Mielőtt ezen, magyar és német kettős eredeti szöveggel megkötött egyezmény egyes rendelkezéseinek indokait közelebbről fejtegetném, különösen kiemelni kivánom, hogy az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt 1907. évi október hó 8-án, Budapesten kötött és az 1908. évi XII. törvónyczikkbe iktatott szerződés létrejötte óta ez az egyezmény az első oly gazdasági tárgyú kétoldalú nemzetközi megállapodás, mely a hivatkozott szerződés II. czikkéből kifolyólag Magyarország részéről külállammal önállóan köttetetett meg. Ez a magyar szent korona országainak teljes államiságát kellően kifejezésre juttató körülmény az egyezmény szövegében nemcsak alakilag, de az anyagi jogi rendelkezések tekintetében is megfelelő kifejezést nyer. Az által pedig, hogy az uj egyezménybe átvétettek a Németbirodalommál az 1891. évben kötött s eddig fennállott egyezménynek a jövőre is fentartandóknak bizonyult rendelkezései, lehetővé vált, hogy az idézett, annak idején Ausztriával közösen kötött egyezmény az uj egyezmény életbeléptével egész terjedelmében hatályon kivül helyeztessék és az ipari tulajdonjogok oltalmát legelsobben a Németbirodalomhoz való viszonyunkban a magyar szent korona országai részéről önállóan megkötött egyezmény szabályozza. Az egyezmény határozmányait a következőkben van szerencsém ismertetni : Az 1. czikk azokat a jogszabályokat jelöli meg, a melyek Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozása után a magyar szent korona országainak a Németbirodalommal való forgalmában az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében alkalmazandók lesznek. Megfelelőleg a nemzetközi Unió-egyezményekben kifejezésre jutó annak az elvnek, hogy az Unióhoz tartozó államok egymás között külön egyezményeket is köthetnek ugyan, de az ily egyezmények rendelkezései az Unióegyezmények határozmányaival nem ellenkezhetnek: a Nómetbirodalomma' kötött jelen egyezményünk értelmében a két szerződő állam kölcsönös forgalmában az 1883. évi márczius hó 20-án Parisban kötött nemzetközi Unió egyezménynek és az ezt kiegószitő vagy módositó pótegyezményeknek határozmányai és ezek mellett a folyó évi november hó 17-én létrejött külön egyezmény rendelkezései nyernek alkalmazást. Ebből az alaprendelkezésből folyik, hogy ebbe az egyezménybe nem vétettek át a Nómetbirodalommal e részben eddig fennállott 1881. évi deczember hó 6-iki egyezménynek sem ama rendelkezései, a melyek az Unió-egyez<mónyekben is foglaltakkal teljesen azonosak, sem azok, a melyek ez utóbbiakkal ellentétben állanak (igy az 1891. évi egyezmény 1, 2, 3. 4 és 6. czikkei) és hogy az uj egyezmény csak oly különleges határozmányokat tartalmaz, a melyek az általános Unió-határozmányokon túlmenőleg — de természetesen azok sérelme nélkül — szabályozzák az ipari tulajdonjogok tekintetében a két állam kölcsönös forgalmi viszonyait. A 2. czikk az Unió-főegyezmény 5. czikkónek csupán a találmányi szabadalmakra vonatkozó ama rendelkezését, mely szerint a szerződő államok valamelyikében előállitott árúknak annak az országnak területére való bevi-