Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1006. A közlekedésügyi bizottság jelentse "a pozsony országhatárszéli helyi érdekű villamos vasut engedélyezéséről" szóló 820. számú törvényjavaslat, illetőleg inditvány tárgyában
336 1006. szám. lattal is, melyeket Sziklai Ottó országgyűlési képviselő ós társai inditványuk indokolásának a végén előterjesztettek. E részben a közlekedésügyi bizottság a következő álláspontot foglalta el: 1. A mi azt a javaslatot illeti, miszerint a kormány oly intézkedésre utasittassék, hogy a villamos vasút az árúforgalmat minél nagyobb mértékben űzze, megjegyzi a közlekedésügyi bizottság, hogy ez irányban különleges intézkedésekre szükség nincsen. E tekintetben csakis a tényleges forgalmi helyzet alakulása lehet az irányadó. Ezen túlmenő mindennemű mesterséges intézkedés végeredményében arra vezetne, hogy az államvasutak" forgalma vonatnék el és terelődnék egy magánüzlet vonalaira. 2. Annak a másodsorban javaslatba hozott kikötésnek, hogy a 60 km. maximális menetsebesség csak a magyar kormány beleegyezésével legyen fokozható, külön való órvónyesitése teljesen felesleges, miután az 1908. évi XIII. t.-cz. alapján kiadott törvényerejű Vasutüzleti Rendtartás a menetsebességek megállapítását s ezzel kapcsolatban a menetrendek felállítását és jóváhagyását végső fokon amúgy is a kereskedelemügyi minister illetékességébe utalja. De különben is a magyar vonalrészen a menetsebesség kérdése jelentőséggel egyáltalában nem bir, mert az összesen 7'5 km. hosszú pályán — miután az részint városi területen, részint közutakon vezet és élesebb görbületekkel bir, alig 2 km.-re tehető az a vonalhossz, a hol 60 kml-nól nagyobb sebesség egyáltalában alkalmazásba vehető volna. 3. Azt a javaslatot, hogy a helyi érdekű vasút üzletkezelési szerződésében a magyar vonalrész szempontjából biztosított díjszabási ós forgalmi kikötések állami megváltás esetére az illető állam által is változatlanul továbbra átvétessenek, a bizottság elfogadásra ajánlja, önként érthetőleg abban a feltevésben, hogy a szóban forgó üzletkezelési-szerződés az osztrák kormány részéről is ily értelemben hagyatik jóvá. Ellenkező esetben maga a közlekedésügyi bizottság is kiváló súlyt fektet arra, hogy a magyar vonalrész megváltása esetére az állam részére a szabad rendelkezés joga ez irányban is teljes hatályában fentartassék. 4. Azt a javaslatot, hogy a kormány a Pozsony és egész NyugatMagyarország közti személy és árúforgalom lehető olcsósága és gyorsasága tekintetében intézkedések megtételére a pozsony —országhatárszóli helyi érdekű vasút engedélyezése alkalmából külön is utasittassék, a közlekedésügyi bizottság feleslegesnek tartja, mert bizva a kormánynak a közlekedésügyi politika terén eddig is kifejtett sikeres működésében, abban a meggyőződésben van, hogy a kormány külön utasítás nélkül is megteendi mindazokat az intézkedéseket, melyek egyrészt tényleg indokoltak, másrészt pedig az állam pénzügyi erejével összeegyeztethetők. 5. Végül, a mi a Budapest és Pozsony közti villamos vasúti ujabb összeköttetés létesítésének kérdését illeti, a közlekedésügyi bizottság nézete szerint egy ily összeköttetésnek az állam részéről való létesítését vagy magánvállalkozás esetén fokozottabb mértékű állami támogatását az állam jelenlegi pénzügyi helyzete egyenesen kizárja. Budapest, 1908. évi november hó 12-én. Kuhik Gyula s. k., a közlekedésügyi bizottság előadója. Andrássy Géza gr. s. k., a közlekedésügyi bizottság elnöke.
