Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-967. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a húlak-trencséntepliczi h. é. villamos vasut engedélyezése tárgyában

278 967. szám. villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállithassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képesl bővithesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknét a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatla­nok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző­berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. tör­vényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve, 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyez­mény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező épitési és üzletberendezési feltéte­lekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvénye­ket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előter­jesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról van szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkal­mazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigaz­gatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területi­leg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszköz­lése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszer­kezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda, vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonal­hossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távbeszélő- és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei állal állami és magánbeszélgetések továbbítá­sára pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére ille­tékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselők­nek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánt segédkezést és felvilágosításokat megadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom