Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

206 965. szám. nem zárta s e tekintetben is egyenlő elbánásban kellett részesiteni a szerbiai állatokat a belföldi állatokkal. Most, kivéve az egypatás állatok és az élőbaromfi bizonyos határozottan megállapított feltételek mellett való behozatalát, élő állatok behozatala és átvitele egyáltalán tilos. Hogy ez a tény értékben kifejezve mily nagy horderejű reánk nézve, arról szinte felesleges kimerítőbben nyilatkozni. De még igy is felmerülhet az a kérdés, hogy vájjon azok az állategészségügyi szempontok, melyekre gazdaközönségünk teljes joggal oly nagy súlyt helyezett, érvényesültek-e a multakhoz képest? Tekintsük meg tehát, mily biztosítékokat nyertünk a fentiekhez képest a Szerbiában előforduló állatbetegségek behurczolásáriak megakadályozása czéljából az uj megállapodások keretében? Mig a régi állategészségügyi egyezményben, mint fentebb emlitve volt, a behozatal megtiltásának vagy korlátozásának joga csakis a keleti marhavész felépésének esetére volt szorítva, addig az új állatforgalmi határozmányok szerint állategészségügyünket úgyszólván körülbástyáztuk a védelmi (megelőző és megtorló) intézkedések egész sorozatával. így: 1. A keleti marhavésznek Szerbiában való fellépése — ha ezen betegségnek csak egyetlen szórványos esete fordulna is ott elő — a leölt állapotban való állatbehozatalt is azonnal felfüggeszti. De jogunk van a húsformában engedélyezett állatbehozatalt tilalmazni ezenkivül még 2. abban az esetben is — bár ennek lehetőségét szinte kizártnak kell tekintenünk — ha Szerbiából valamely ragadós betegség behurczoltatott volna; valamint 3. végül akkor is — és ebben foglaltatik érdekeink védelme javára a legmesszebbmenő biztosíték, t. i. autonómiánknak korlátlan fentartása — ha más valamely veszélyes állatbetegségnek Szerbiában való nagyobb mérvű uralgása észleltetnék. Annak elbírálása, hogy mennyiben tekinthető valamely állatbetegség fellépése ilyen mértékben veszélyesnek, kizárólag a mi egyoldalú mérlegelésünknek és döntésünknek lévén fentartva, méltán állithatjuk, hogy a legmesszebbmenő mértékben biztosítottuk magunknak a betegségbehurczolások veszélye ellen való védekezés minden eszközét. Megnyugvással konstatálhatjuk tehát, hogy a fentiekben kivonatosan ismertetett rendelkezések legfontosabb gazdasági és állategészségügyi érdekeinknek mindazt a védelmet teljes mértékben biztosítják, a melyre ezek a kétségkívül fontos érdekek joggal igényt tarthatnak. Ennél messzebbmenő, tehát az abszolút elzárkózás politikájához való merev ragaszkodás — a nélkül, hogy ez által a fentjelzett érdekeket tényleg fokozottabb mértékben szolgáltuk volna — gazdasági életünk összességének egyéb vonatkozásaiban való oly mérvű érdekcsorbitásával járt volna, hogy azért az ezen érdekek összességének gondozására hivatott kormány a felelősséget nem vállalhatta volna el. Az olvasztott zsirt és fagygyut, a gyárilag mosott gyapjút s a száraz vagy