Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965. szám. 189 melyek vámjai az autonom magasságokról szintén 50%-on túl szállíttattak le. A szerb szükségletet leginkább az 503. 1. alatti czikkek érintik; az ezekre megállapított 5 d.-os vám némileg meghaladja a status quo-t, Á kőanyag-, majolika- és fayenee-árúk vámjai három tételben és pedig 15—25—50 d.-ban lettek szerződésileg megállapítva, mely beosztás és vámmagasságok az 505. t.-sz. alatti porczellán-árúkra is alkalmaztattak. A vámtételek űz autonom tételeken alul több mint felényire mérsékeltettek és körülbelül az eddigi megterhelést képviselik. Szerbiának kőanyag-, majolika- és fayence-árúkból való bevitele külön nincs kimutatva, hanem az alább ismertetett porczellánárúkkal együtt szerepel; Magyarország 1905. évi kivitele majolika- és fayence-árúkból, valamint ilyféle diszárukből összesen 3.015 K-t tett ki. Á porczellán-árúknak uj szerződéses vámjai (15—25—50 d.) szintén a status quo magasságán vannak; igy pl. az 505. 1. a. alá tartozó fehér asztaü- és konyhaedény a régi szerződés hatálya alatt 8 d. vámot és kb. 6.— d. obrtot fizetett, mig az uj megterhelés ezen czikkekre 15.— d. lesz. Mint fentebb jeleztem, a statisztika a porczellán-árúkat a kőanyag-, majolikaés fayence-árúkkal együtt mutatja ki; Szerbiának ezen kétféle czikkböl eléggé jelentékeny bevitele van (1905: 331.368 d.), melynek zöme Magyarországra és Ausztriára esik (1905: 185.864 d.), a fenmaradó rész majdnem kizárólag a Németbirodalomé. A magyar kivitel csak porczellán-árúkban 1905-ben 23.375 K értéket képviselt. Az 510. t.-sz. alá tartozó öblös üveg is egyikét képezte azon czikkeknek, a melyek vámjai körül igen hosszadalmas tárgyalások voltak s melyek tekintetében az elért eredmény nem mindenben elégiti ki a kívánalmakat, bár az érdekeltség által megjelölt határokat sem lépte túl; az öblös üvegnél Szerbiának is termelési érdekei vannak, melyek védelme már az autonom tarifa tételeinek magasra való megszabásában, nemkülönben a szerződéses alkudozások során is kifejezésre jutott, így a természetes szinü közönséges öblös üveg a régi szerződés szerint 250 d. vámot és kb. 1-10 obrtot, a fehér öblös üveg 350 d. vámot és kb. 2-20 obrtot fizetett, mig az uj autonom tarifa a megfelelő vámokat 10.— és 12.— d.-nyi magasságban állapítja meg.. Ugyanily mérvű emelésekkel találkozunk az 510. t.-sz. alá sorozott többi árúczikkeknél is. Az 510. t.-sz.-hoz tartozó jegyzetekben az üvegen alkalmazott feliratok, jelzések, stb. és a petróleumlámpákhoz való üvegtestek elvámolása szabályoztatott. Az öblös üvegnek szerepe szerbiai kivitelünkben leginkább a következő adatokból ítélhető meg: Az 1905. évben Szerbiába összesen bevitelre került 488.409 d. értékű öblös üveg, ebből származás szerint 441.600 d. érték esik Magyarországra és Ausztriára, a fenmaradó mennyiség legnagyobbrészt a Németbirodalomra és elenyésző hányadban Belgiumra. A magyar árúforgalmi statisztika az 510. t.-sz. alá eső árúkból összesen 220.120 K értékű kivitelt mutat ki Szerbiába (1905.). Szerbiának Belgiummal kötött uj szerződésében a tükör- és tábla- (ablak-) üveg vámjai az autonom tételekről a következő magasságokra mérsékeltettek: 501-. Kííanyag-, majolikavagy fayence-árúk. 505. Poi'czelláü-árúk 510. Öblös üveg. 511. és 512. Tükör- és tábla- (ablak-) üveg.