Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965, szám. i 179 felére mérsékeltetett. A Szerbiába irányuló forgalom főleg a zsinegeket illetőleg bir reánk nézve jelentőséggel, a mennyiben Magyarország az 1905. évben 31.500 K értékű len- és kenderzsineget vitt ki ezen államba. A 305. tarifaszám az uj szerb—angol szerződéssel annyiban szenvedett változást, hogy a belföldi termékek kivitelére szolgáló zsákok 7-50, másféle zsákok 15-— d. vámot fognak fizetni. Ezzel az autonóm tarifában foglalt „Jegyzet" rendelkezései is érvénytelenítve lettek. Az angol—szerb szerződés ezen mérséklései a mi kivitelünk javára is fognak esni; a megterhelés mérve nagyjából megfelel a statusquonak. A szerb statisztika csak a nehéz (drbként 1 kgr. vagy nehezebb) szilvazsákok forgalmát mutatja külön ki és pedig Szerbia összbevitele 1905-ben: 336.897 d. volt, Magyarországra és Ausztriára együtt esett a fenti mennyiségből 334.727 d. Az itteni statisztikai adatok a len-, kender- és jutazsákokat összefoglalva tüntetik fel. Ilykép Magyarországra' és Ausztriára együtt 448.332 K, csak Magyarországra 183.381 K értékű zsákkivitel esik. Ezen czikkek vámjaira nézve Szerbiának a Németbirodalommal és Nagybritanniával kötött szerződéseire utalok, a melyekben megfelelő vámmérséklések biztositva vannak. A 313 alatti fésüsgyapjufonalaknál azonban ezenfelül még külön mérsékléseket nyertünk ki, melyek az autonóm tételeket körülbelül egyharmaddal rövidítik meg. A szerb statisztika a gyapjúból, mügyapjuból, teve- vagy hódszőrből készült fonalakat együttesen mutatja ki, melyek bevitele az 1905. évben megközelitette az 1 millió dinárt; ebből esett Magyarországra és Ausztriára együttesen kb. 100.000 d. Külön Magyarországnak ezen bevitelben részesedése évek óta alig van. Ezen gyapjúszövetek uj autonóm vámjai a régi szerb tarifa szerződéses tételeinek mérvéhez viszonyitva tetemesen emeltettek, mi mellett még számba veendő, hogy a régi tarifa más beosztást alkalmazott és az egyes árukat minőségük és rendeltetésük szerinti külön-külön osztályokba sorozta, mig az uj tarifa a gyapjúszövetek zömét —- felemelt tételekkel — a 321. t.-sz. alá sorozza és csak csekély mennyiségű külön megnevezett árú számára állapit meg külön vámtételeket. A 321. tarifaszámra vonatkozólag a német, angol és olasz szerződésekben már kieszközölt mérsékléseken a jelen szerződés még tovább menő javításokat eszközöl, amennyiben a jelen szerződés szerint — az angol súlyhatárok alapulvételével — a gyapjúszövetek vámja 125—150—175—200 dinár lesz. (Autonóm tételek: 300—400—500 d.) Daczára az autonóm tételek ily tetemes leszállításának, a 321. t.-sz. alá tartozó czikkek vámmegterhelése az előző szerződési állapothoz viszonyitva, mégis emelkedést mutat; ugyanez áll a tsebad, aba és szuknó és sajak nevezetű különleges szövetekre, mely utóbbiaknál már eléggé jelentékeny szerb belföldi versenynyel is kell számolnunk. Az aba, szuknó és sajak nevű gyapjúszövetekből minőségi minták állíttattak össze és jelöltettek ki, mely mintákkal való összehasonlítás alapján fog az ezen czikkekre kiszabott szerződéses vám alkalmazást nyerni. (Aba és szuknóra két 305. Zsákok. 313., 314, 315., 316. Gyapjufonalak. 317, Padlószőnyegek (gyapjúból). 318. Tsebad. 319. Aba és szuknó. 320. Sajak. 321. Egyéb gyapjúszövetek.