Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965. szám. 177 1905-ben 154.712 K értékű nyers pamutfonalat és 231.-440 K fehérített vagy festett pamutfonalat exportált Szerbiába. A sima pamutszövetek vámtételei tekintetében Szerbiának a Németbirodalommal, 277. sima pamuiszöv Nagybritanniával és Olaszországgal kötött szerződéseiben már lényeges mérséklésekkel találkozunk; a jelen szerződés ezeken még túl megy és a fenti államokkal megállapított tételeknél 20—25%-kal alacsonyabb tételeket nyújt. A régi szerb tarifában barchendokra, Oxfordokra, zephirekre stb., nadrágszövetekre, piketekre és hasonló szövetekre, asztalnemüekre és kendökre és a többi nehéz és könnyű pamutszövetekre 25—120 dinár közt váltakozó tételek szerepelnek, mihez még az árú értéke szerint 20—80 dinár közt váltakozó obrt adó járult. Az uj vámtételekkel való összehasonlítás, a régi és uj tarifa beosztásában mutatkozó eltérések miatt, csak nehezen eszközölhető; annyit azonban konstatálnunk kell, hogy az uj szerződéses vámok ezen czikkekre általában emelést mutatnak, főleg ha a terhes kikészitési pótlékokat hozzászámítjuk. A 277. t.-számhoz iktatott jegyzet zsebkendőkre, fejkendökre, cachenes-kre, foulardokra,* sálokra, fichu-kre, stb. általában 120-— dinár vámot állapit meg, (mindennemű pótlékokkal együtt), mi által a szerb-svájczi szerződésben a Glarus kantonból származó pamutárúkra nyújtott kedvezmény a mi hasonló czikkeinkre is kiterjesztést nyert. A szerbiai statisztika adatai szerint az 1905. évben az ezen tarifaszám alá sorozott szövetekből összesen 4-6 millió dinár értékű árú importáltatott, mely mennyiségből Magyarországra és Ausztriára 23 millió — tehát a behozatal fele — esik. A magyar statisztika a szóban forgó czikkekből 0-31 millió korona értékűt mutat ki. (L. az indokolás végére csatolt statisztikai anyagot). A szerb autonom tarifának 280. tétele a szerződéses megállapodások folytán 280. Kötszövött stb. változást szenvedett annyiban, a mennyiben a szerb-olasz szerződés a kész árúk pamutbo. közül kivette a harisnyákat és keztyüket és ezeket az illető anyag négyszögméterenkinti súlya szerint négy osztályba sorozta és az ekként felállított osztályokra mérsékeltebb (150—180—200—250 d.) vámtételeket kötött ki. Ezen osztályozás azonban a vámkezelés szempontjából lényeges nehézségekkel jár, miért is a jelen szerződési tárgyalásoknál sikerült az olasz beosztással szemben azon javítást eszközölnünk, hogy a kész árú négy csoportba osztatott és pedig a következő rendszer mellett és vámtételekkel: 280. 2 a) harisnyák és keztyük tuczatpáronként egy kgr.-nál nagyobb súlyban 150'— 2 b) harisnyák és keztyük tuczatpáronként egy kgr. súlyig . . . . . 200-— 2 c) hajhálók, butorhálők, madárhálók, stb. és más hasonló czikkek kész, szabásos darabokban ... ....... 200-— 3. más meg nem nevezettek . . . . . . . O ..'". . . . . . . . 150*— Ezen beosztási móddal az olasz megállapodások folytán szükséges négyszögméterenkénti. megméri egelés kiküszöböltetett; mindazonáltal a 280. t.-sz.-hoz tartozó jegyzet kimondja, hogy a bevivö mindkét elvámolási mód között szabadon választhat. A szerb statisztika ezen pamutárúk forgalmát külön nem mutatja ki; az itteni Képvh. iromány. 1906—1911. XXX. kötet. 23