Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
965. szám. 165 Dinár Ugyanezen tétel alá tartozik a gyertyagyártás nyersanyaga is 10 százalék veszteség levonás után. .. „ 16. Czitrom, narancs, gránátalma és olajbogyó 100 kg-kint .... 10-— 17. Czedrátgyümölcs, mogyoró és szent János kenyér 100 kg-kint . 15 — 18. Gesztenye 100 kg-kint 5-— 19. Füge 100 kg-ként . . . . .... ... .... . . .... . . 8'— 20. Datolya és asszuszőlő 100 kg-kint . 20-— 21. Mandula 100 kg-kint . . ..... 30-— 22. Bors, szegfűbors, isijot, majorán, babér, kömény és kapri 100 kg-kint 20-— 23. Tarhonya, macaroni, fidelini, sago, kétszersült és efélék 100 kg-kint 15-— 24. Eczeteszenczia 100 kg-kint . . '. . . .... 50\— 25. Deszkák, léczek, lépcsők és pallók m 3-kint .......... 5-— . 26. Gerendák és czölöpök, bárddal megmunkálva m 3-kint 5*— 27. Gömbfa és rönkök m 3-kint ; . —'50 28. Ablak és kirakatüveg 100 kg-kint . . . . ... ... . . . 4'— 29i Vas • és aczéltartők és oszlopok, valamint egyéb épitöanyag 100 ívtí ~JvA.J-l.li •»••••••••*••.**•••••••••••• ÍJ " 30, Vizvezeték és egyéb csövek vasból 100 kg-kint . . . . . . . 10'— 31. Czement és hydraulikus mész 100 kg-kint . í*— A trosarinának folyadékoknál való kiszámitásánál 100 liter 100 kg-nak vétetik. Ha igazoltatik, hogy a behozott épületfa nem épitési czélokra, hanem asztalos munkára és egyéb czélokra fog felhasználtatni, a trosarina nem vettetik ki. A fentebb előadottak szerint tehát ezen trosarina-tarifában felsorolt czikkek közül azokra nézve, melyek Magyarországban és Ausztriában előállittatnak ugyan, de Szerbiában nem, az illető trosarina-tételek a szerződés tartamára meg vannak kötve és nem emelhetők. - A XIII. czikk a szorosan vett vámkezelési mellékilletékeket szabályozza. Ezen xm. Czikk. czikk szövege a régi szerződéssel szemben annyiban változott, hogy a mérlegpénz, mely 100 kgr. után 8 párára rúgott, az uj szerződésből töröltetett. Ezen mellékilleték ugyanis Szerbiában többé szedetni egyáltalán nem fog (1. az uj német-szerb szerződés zárjegyzőkönyvének IX. és IX. a) czikkét). A XIV. czikk, mely a vámeljárásra és vámszolgálat alakszerűségeire vonatkozik, xiv. Czikk. a régi szerződésből vétetett át. A csempészet megakadályozása érdekében teendő intézkedéseket tárgyazó xv. Czikk. XV. czikk is régi szövegében változatlanul maradt. A XVI. czikk a találmányi szabadalmak, kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák xvi. Czikk. és minták, nevek és czégek kölcsönös oltalmának szabályozását külön kötendő egyezményeknek tartja fenn, melyek megkötéséig a szóban forgó jogok kölcsönös oltalma tekintetében az 1892. évi augusztus hó 9-én kelt kereskedelmi szerződés XIV. czikkének határozmányai maradnak érvényben. Ezen határozmányok a következők:' * v . - - , .
