Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965. szám. , 157 határzár a múltban fennállott, továbbra is fentartandó, s a határszéli állatforgalom az eddiginél erélyesebb és hatékonyabb állategészségügyi ellenőrzés alá helyezendő. A szerb állatbehozatallal szemben ugyancsak az állathatárzár érvényesítendő. 7. Általában elvként állitandó fel, hogy a keleti államok nyerstermény-behozatalát csak oly mértékben kedvezményezzük a kereskedelmi szerződésekben, a mily mérvű kedvezésben részesül a mi nyugat felé irányuló nyerstermény-kivitelünk." A határozatot kisérő felterjesztésben egyúttal megjegyezte a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, hogy „a keleti államokkal, ha Németországgal tarifális szerződést kötöttünk, szintén tarifális kereskedelmi szerződéseket köthetünk, a mennyiben ezen államok nyerstermény-behozatala ellen részben a minimális gabonavámok, részben pedig az általános vámtarifa emelt agrárvámtételei elegendő védelmet nyújtanak, mert hisz feltételezhető, hogy a vámtételek a tarifális szerződésekben nem fognak a minimumra leszállittatni." A fentiek előrebocsátása után maguknak az egyes árúknak vámja, illetőleg a Szerbia számára azoknál tett engedmények bizonyithatják legjobban, hogy — az érdekeltek ide irányuló óhajtásait helyeseknek s az általános közérdek szempontjából is megvalósitandóknak ismerve el — mennyire biven alkalmazkodott a kormány a magyar gazdaközönség ismertetett kívánságaihoz és mennyire szem előtt tartotta azt az elvi kiinduló pontot, mely szerint mezőgazdasági termelésünket nekünk is ugyanoly mértékű vámvédelemben kell részesítenünk, mint amily mérvű vámokkal óvják hasonló termelésüket a mi nyugoti szomszédaink, főként pedig a Németbirodalom ugy, hogy a kérdéses termékekből piaczainkra irányuló behozatal határainkon hasonló magasságú védőgátakat találjon, mint aminőkkel ugyanezen czikkekböl való saját kivitelünk ama külországok határain találkozik, melyek piaczain a belföldi fogyasztás által igénybe nem vett termelési fölöslegünk értékesülést keresni kénytelen. Nagyfontosságú vívmány gyanánt konstatálható, hogy az uj szerződésből végérvényesen kiküszöböltettek azok a „határmenti kedvezmények" czime alatt adott, de tényleg az érdekelt szomszédos állam egész területére kiterjedő, messzemenő kedvezmények, melyek az előbbi szerződésben a gabonára, az ökörre, az aszalt szilvára és szilvaizre, a mézre,. a szilvapálinkára és a borra nézve — gazdasági termelésünk nagy hátrányára — fennállottak. Hogy gazdasági érdekeink szempontjából mekkora jelentőséggel birtak a Szerbia által azelőtt élvezett messzemenő vámkedvezmények, annak illusztrálásául idézem onnan hozzánk az utolsó szerződéses évben (1905-ben) behozatalra került fontosabb mezőgazdasági termékek behozatali adatait: , ~ . Behozatal Szerbiából 1905-ben, ' '' V * . Mennyiség : Érték : K Tengeri ...... . . . . . 126.000 q — 1,500.000 Árpa 162.000 „ — 1,900.000 , Búza ............ 629.000 „ — 9,000.000 Friss gyümölcs . - 370.000 „ — 5,300.000 Aszalt szilva 70.000 „ — 1,800.000