Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965. szám. 151 > <-* egyéb államokkal kötött szerződéseiben lekötött kijelentései szerint az u.-n. „obrt" adót a Szerbiába bevitelre kerülő áruk után többé szedni nem fogja, a mi más szóval annyit jelent, hogy a szerb vámtarifának tételei már ezen adót is magukban foglalják;, a régi (1892. évi szerződésen nyugvó) időszakban az „obrt" (forgalmi) adó külön szedetett be a vámhivataloknál, és pedig az áru értéke után, nyersterményeknél 1%, gyártmányoknál 7% magasságban. A fentebb fővonásaiban ismertetett tarifa képezte a tárgyalási alapot Szerbiának más államokkal folytatott kereskedelmi szerződési tárgyalásaihoz. Az első azon államok sorában, a melyek ez alapon Szerbiával szerződtek, a Németbirodalom volt. " Az akkori szerb kormány előbb, mintsem a Magyarországgal és Ausztriával, mint Szerbia forgalmára nézve legelső sorban számottevő féllel való gazdasági viszony rendezést nyert volna, a Németbirodalommal 1904. év őszén felvette a tárgyalásokat, melyek az illető év november 29/16-n az uj német-szerb kereskedelmi szerződés (pótszerződés) megkötésére vezettek. A német-szerb szerződésből, bár ezélja a Magyarország- és Ausztriától való gazdasági függetlenités dokumentálása volt, Szerbia kivitele számára előny alig származott, miután a Németbirodalom a Szerbiát leginkább érdeklő állat- és husbehozatal terén a teljes autonómiát magának ezúttal is fentartotta; ellenben Szerbia a német bevitel javára eléggé számottevő engedményeket volt kénytelen tenni, melyek a szerb autonóm vámtarifának körülbelül 60 tételét ölelik fel. A mi a német-szerb kereskedelmi szerződésnek a szerb-magyar-osztrák kereskedelmi viszonylatokra való kihatását illeti, e részben el kell ismerni azt, hogy a szerződés több oly rendelkezést és mérséklést tartalmaz, a mely a legnagyobb kedvezmény révén a mi kereskedelmünknek és iparunknak is javára esik. így többek közt a szerződés szöveges része a kereskedelmi utazók mustráinak és mintáinak vámkezelésére (IV. a. czikk), a belső adók mérve és kiszabására (IX. a. czikk és zárjegyzőkönyv), főleg pedig az „obrt" adónak megszüntetésére vonatkozólag tartalmaz előnyös rendelkezéseket; nemkülönben a szerződéshez tartozó „B." tarifában szereplő mérséklések közt is van több olyan, melynek — minden külön nyújtandó ellenszolgáltatás nélkül, a legnagyobb kedvezmény révén — a mi kivitelünk is hasznát látja. Mindezen előnyök mellett azonban a német-szerb szerződésnek előbb való megkötése reánk nézve azon hátrányos következménynyel járt; hogy az uj szerb szerződési politikában az első irányitó lökést egy más állam, és nem, az eddig ezen a téren vezető szerepet vitt Magyarország és Ausztria adta meg, vagyis hogy mi, mint később tárgyaló fél, több tekintetben kész helyzetet találtunk magunk előtt^ melyhez akarva, nem akarva alkalmazkodnunk kellett. A kormány, mely a szerb szerződés ügyének irányitását, annak legválságosabb mozzanataiban vette fel, kezdettől fogva azon igyekezettől vezéreltette magát, hogy kereskedelmi viszonyaink ezen szomszédos állammal mielőbb előzékeny és barátságos alapon rendeztessenek.