Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965. szám. 145 Év A szerb bevitel öszszes értéke millió dinárokban A származási országok megnevezése Év A szerb bevitel öszszes értéke millió dinárokban Ausztria és Magyarország Amerika Bulgária Francziaország NagyBritannia Németország Olaszország Oroszország Rumánia Törökország Egyéb országok Év A szerb bevitel öszszes értéke millió dinárokban millió dinár /o millió dinár % mülió dinár % millió j 0/ dinár' '" 1 millió dinár /o millió dinár 0/ la millió dinár % millió dinár % millió dinár % millió dinár % millió dinár °/° 1884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891 1892 50-95 50-47 51-69 36-48 35-18 34-84 38-04 42-57 37-06 32-19 39-98 37-31 27-50 23-82 22-77 22-89 26-22 22-06 6318 79-21 72-18 75-38 6771 65-36 6017 6159 59-52 2-38 0-53 1-30 0-25 1-19 1-08 1-62 1-56 1-61 4-67 1-05 2-51 0-69 3-38 310 4-26 3-66 4-34 0-27 0-16 0-17 0-16 0-13 0-32 1-19 0-28 0-09 053 0-32 0-33 0-44 0-37 0-92 3-13 066 024 0-34 0-14 2-57 0-09 0-14 0-20 0-16 0-26 0-48 067 0-28 4-97 0-25 0-40 0-57 .0-42 061 1-30 4-07 3-40 4-10 3-18 3-55 3-74 4-89 5-02 3-76 7-99 6-74 7-93 8-72 1008 1074 12-85 11-79 1015 7-59 2-28 2-04 1-30 1-48 2-05 2-87 4-28 3-85 14-90 4-52 3-95 356 4-21 5-88 7-54 1005 10-39 1-30 1-26 066 0-48 0-46 0-47 0-37 1-02 0-70 2-55 250 1-28 1-32 1-31 1-35 0-97 2-40 1-89 0-38 0-89 0-74 0-83 1-07 1-06 1-06 0-77 0-72 0-75 1-76 1-43 2-28 304 304 2-79 1-81 1-94 0-90 0-86 1-10 1-18 0-98 1-51 0-98 1-11 0-89 1-77 1-70 213 3-23 2-79 4-33 2-58 2-61 2-40 0-90 0-49 0-73 0-58 1-68 0-85 1-06 1-20 1-77 1-77 0-97 1-41 1-59 4-78 2-44 2-79 2-82 4-78 0-63 0-48 0-97 0-93 0-68 0-79 0-95 0-85 1-13 1-22 0-95 1-88 2-54 1-93 2-27 250 200 3-05 A fenti táblázatból világosan kitűnik, hogy Szerbiának önálló kereskedelempolitikai szereplése óta állandóan tanusitott minden igyekezete mellett, hogy magát Magyarország és Ausztria piaczaitól függetlenitse, kivitelének mégis csak elenyésző csekély hányada volt az, mely más államok felé irányult és pedig még akkor is, mikor a Szalonikibe vezető és nagy reménységekkel várt sinút megnyílt volt; viszont azonban szükségleteinek java részét szintén Magyarországból és Ausztriából volt kénytelen fedezni, bár ezen szerződési időszak alatt Szerbia bevitelében már elég számottevő mérvben látjuk más államok, elsősorban Nagybritannia és Németország elönyomulását. Szerbiában azonban mindinkább erösebbé vált az az áramlat, mely úgy gazdasági, mint politikai okokból jelszavául tűzte ki a Magyarországtól és Ausztriától való gazdasági függetlenséget. Ezen irányzat elsősorban egy az eddiginél intenzivebb' pénzügyi politikában nyilvánult, mely egyedáruságok létesítésével, a „trosarína" és „obrt" adók életbeléptetésével és ezen adóknak a hazai termelés javát egyóldalulag | szolgáló kivetési és beszedési módjával már az 1881. évi szerződési időszakban tetemesen megnehezítette kiviteli forgalmunkat a szomszéd állammal, végül pedig arra indította a szerb kormányt, hogy élve szerződésszerű jogával, az 1892 szeptember 16-án lejáró szerződést kellő időben felmondja. Az imént jelzett irányzat hatása alatt jött létre második szerződésünk és állategészségügyi egyezményünk Szerbiával (1892. évi augusztus 9-én, beczikkelyezve az 1893. évi XX. törvényczikkbe ; az állategészségügyi egyezmény: 1893. évi XXI. törvényczikk); ezen szerződések szabályozták Szerbiához való kereskedelempolitikai viszonyunkat 1906. évi február 28-áig. Képvh. iromány, 1906—1911. XXX. kötet. 19