Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.
Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről
466 964, szám. A hruxellesi pótegyezmény által, beiktatott 9. &) czikk különös határozmányokat tartalmaz a védjegynek oly személyre való átruházása., esetére,, aki nem a védjegy származási országában, hanem a megállapodáshoz csatla r kozott valamely másik állam területén bir teleppel. Ily esetben ugyanis a származási ország hatóságának a nemzetközi irodát az átruházásról értesítenie kell, az iroda pedig beszerzi annak az államhatöságnak beleegyező nyilatkozatát, amelyben az uj védjegytulajdonos állampolgársággal vagy teleppel bir és végül az átruházásról a többi államok hatóságait is értesiti. E határozmány indoka az, hogy az ilyen átruházás által az illető védjegy hovatartozása (származási országa) is változást szenved. A 9. b) czikk második bekezdésében foglalt rendelkezés pedig lehetővé teszi, hogy egyes Unio-államok — így Magyarország— védjegytörvényeinek oly rendelkezései, amelyek értelmében a védjegy a vállalattól el nem választható, továbbra is érvényesülhessenek. : A 9. b) czikk harmadik bekezdése pedig — az Unio-főegyezmény 2. és 3. czikkeiben lefektetett elvnek megfelelőleg — kizárja azt, hogy a nemzetközi lajstromban oly személyre Írassék át valamely védjegy, a ki a szerződő államok egyikének területén sem bir teleppel. í A 11. czikk lehetővé teszi az ezen nemzetközi megállapodás létrehozásában eredetileg részt nem vett államok utólag való csatlakozását, a mi ép oly módozatok mellett történik, mint az Unio-főegyezmónyhez való utólagos csatlakozás. A 12. czikk értelmében a szóban forgó nemzetközi megállapodás ugyanazon erővel ós tartammal birván, mint az Unió párisi főegyezménye, az általa létesített szűkebb körű unióba való belépés a csatlakozás megfelelő bejelentését követő egy hónap múlva, az abból való kilépés pedig egy évvel a felmondás után válik joghatályossá. Végül e helyütt »is kiemelni kívánom, hogy a jelen törvényjavaslat 3. §-ában foglalt rendelkezések a védjegyekre is vonatkoznak. 5. A hamis származási megjelölésekre vonatkozó határozmányok. A bruxellesi pótegyezmónynyel módosított Unió-főegyezmény 9. és 10. czikkei a hamis származási megjelölésekre vonatkozólag is tartalmaznak határozmányokat, abból indulva ki, hogy valamely védjegynek vagy kereskedelmi névnek árúkon való jogosulatlan használata is megtévesztő lehet az árúk származása tekintetében. Az idézett czikkek szerint ugy azok a tárgyak, a melyeken valamely gyári vagy kereskedelmi védjegy vagy kereskedelmi név jogosulatlanul van alkalmazva, mint azok is, a melyek a származás megjelöléseként valamely meghatározott hely nevével a valóságnak meg nem felelően olykép vannak ellátva, hogy ez a hamis megjelölés egyszersmind valamely költött vagy csalárd szándékkal bitorolt kereskedelmi névvel kapcsolatban jelentkezik: a bevitelnél lefoglalhatok, esetleg e helyett beviteli tilalommal sújthatok mindazokban az Unióhoz tartozó államokban, a melyekben a védjegynek vagy kereskedelmi névnek törvényes oltalomra igénye van, vagy a melyhez a költött kereskedelmi névvel kapcsolatban megjelölt származási hely tartozik. Az oltalom köre tehát meglehetősen szűk, mert czélszerübbnek látszott annak elkerülése, hogy az Unió-egyezmény az egyes államokban e részben érvényben álló törvényekkel esetleg összeütközésbe jusson.
