Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.
Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről
450 964. szám. oltalo mban való részesítésével kapcsolatban mutatkozott, félreismerhetetlenné tette, hogy a találmányi szabadalmak az iparfejlesztés jelentős tényezőiül kell hogy tekintessenek, minélfogva a szabadalomellenes irányzat bukásának be kellett következnie. Ez pedig egyszersmind annak a mozgalomnak az eredménye, a mely végkifejlődésóben a nemzetközi Unió megalakulására vezetett. Az Unió pedig a találmányok és általában az ipari tulajdonjogok oltalmának iparilag és közgazdaságilag egyaránt észlelhető nagy jelentőségót a nemzetközi viszonylatokban is — ma már huszonöt évi fennállásának positiv eredményeivel — igazolta. Az Unió fennállásának és működésének ily positiv eredménye első sorban az, hogy ma már alig vána világnak oly állama, a melynek törvényhozása az ipari tulajdonjogok védelméről ne gondoskodott volna, mig az Unió létrejötte előtt az ipari tulajdon oltalmát biztositó törvények oly kulturális tekintetben előrehaladott országokban is hiányoztak, aminők Németalföld és Dánia. Az Unió agyanis egyfelől eleven érintkezési pontokat teremtett az ipari tulajdonjogokat érintő nemzetközi viszonylatokban, előidézte az ipari tulajdonjog tudományos művelését és a joganyagnak lehető teljes kiképzését az internationalis szempontok szerint is. és másfelől reáirányitotta a világ figyelmét azokra a jelentékeny ipari eredményekre, a melyeket az ipari tulajdon védelmét megfelelőleg biztositó törvényekkel biró országok ez alapon elérni képesek voltak. E mellett az Unió fennállása biztosítja az ipari tulajdon védelmére szolgáló intézmények további egységes fejlesztését, a folytonos ós a gyakorlati élet tapasztalatain nyugvó öntudatos haladást. Az Unio-egyezmények ugyanis csakis a leglényegesebb, sarkalatos alaptóteleket ós az ezeken nyugvó szabályozást tartalmazzák ; az egyezményekbe felvett határozmányok pedig évek hosszú során át ugy gyakorlati, mint tudományos téren tett tapasztalatok eredményeként jelentkeznek. Ép ezért az egyezményekben rendelkezéseiben kifejezésre jutó oltalmi alapelvek mintegy általánosan elismert érvényüeknek tekinthetők ós igy zsinórmértékül is szolgálhatnak bármelyik ország idevágó törvényhozási munkálatainál. Az Unio-határozmányok tehát mintegy előkészítik a különböző államok iparjogvédelmi törvényei közt ma még mutatkozó különbségeknek kiegyenlítését, sőt utat mutatnak e részben. Az Unio-batározmányok által ilykép megteremtett egyöntetűség teszi egyúttal lehetővé egyrészt, hogy az Unióhoz tartozó összes államok polgárai a találmányi szabadalmak, minták, védjegyek, kereskedelmi nevek és czégek tekintetében, valamint a hamis származási megjelölések és a tisztességtelen verseny ellenében — a viszonosság alapján — oltalmat élvezzenek, azaz részükre e tekintetben ugyanazok a jogok vannak biztosítva, mint a melyekre az egyes államok saját törvényei alapján a belföldieknek van igényük, másrészt, hogy az Unióhoz tartozó államok polgárai ezen oltalmat egyszerűbben, olcsóbban, sőt gyorsabb eljárás mellett vehetik tényleg igénybe. Ezt a czólt szolgálja továbbá az Unió központi szerve, az ipari tulajdon védelmére Bernben fennálló nemzetközi iroda, (Bureau international de l'Union pour la protection de la proprióté industrielle), a mely a gyári és kereskedelmi védjegyek nemzetközi belajstromozását eszközli, lehetővé téve a védjegyeknek a hazai államban való elsőbbséggel a többi unióbeli államokban való oltalmazását. E mellett az iroda az ipari tulajdonjogokra vonatkozó kérdésekben felvilágosítással és tájékoztatással szolgál ós általában fentartja az egyes Unio-államok közt a folytonos szellemi kapcsolatot, a mely czélra a »La Proprióté Industrielle« czimű havonként megjelenő lapot adja ki. E lap az
