Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről

964. szám. 447 Melleidet a 964. számú irományhoz. . ..; v. • ^ •'••''' ' ' '.-../• Indokolás a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékébe való belépéséről szóló törvényjavaslathoz. I. Általános rész. Az ipari és kereskedelmi forgalom nemzetközi jellegének mindinkább előtérbe lépése mellett érezhetővé vált annak is a szüksége, hogy a szabadalmak, a védjegyek és az ipari minták, valamint a kereskedelmi nevek és czégek oltalma terén ezen oltalom köre és általános feltételei tekintetében legalább szerződéses utón biztosittassék az egyes államok vonatkozó törvényi intézkedései között az összhang. Kifejezést nyert ez abban is, hogy mig azelőtt az e részbeni igényeket már az is kielégítette, ha az államok kereskedelmi szerződéseik keretében biztositották saját honosaiknak a belföldiekkel egyenlő elbánást a másik államban, addig ujabban már az egyes államok között külön egyezmények köttettek, a melyek a szabadalmak, védjegyek, minták, czégek, szóval az ipari tulajdonjogok oltalmát minden vonatkozásban biztosítani vannak hivatva. Ezen nemzetközi oltalom biztosításának terén további lépést jelent azon, már eredetileg széleskörű és ujabb és ujabb államok utólagos csatlakozása folytán évről-évre bővülő nemzetközi köteléknek létrejötte, mely »Unio az ipari tulajdon nemzetközi védelmére« név alatt 1883 márczius 20-án Parisban alakult meg. Az Unió létrejöttéhez az 1873-ban Wienben az ottani világkiállítás alkalmából tartott u. n. I. nemzetközi szabadalmi congressus határozmányai adták meg az első lökést. E congressusnak ugyan az akkor még erős szabadalomellenes áramlattal kellett megküzdenie és igy határozmányai kizárólag a találmányok oltalmára vonatkoztak, de a Parisban 1878-ban ugyancsak a kiállítás alkalmával tartott II. nemzetközi szabadalmi congressuson már előtérbe lépett az ipari tulajdonjogok oltalmának általában és pedig nemzetközi alapon való szabályozására ós az ipari tulajdon valamennyi ágát illetőleg általános érvényű alapelvek megállapítására irányuló törekvés.