Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-955. A földmívelésügyi bizottság jelentése "a borhamisitásnak és hamisitott bor forgalombahozatalának tilalmazásáról" szóló 916. számú törvényjavaslat tárgyában

372 955. szám. 8. §. Törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő ós habzóbor készítése csak a jelen tör­vény III. fejezetében foglalt rendelkezések korlátai közt engedtetik meg. Az a must vagy bor, illetőleg törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő- ós habzó­bor, a melynek készitósóhez vagy kezeléséhez a jelen törvény szerint meg nem engedett anyag használtatott, vagy a mely meg nem engedett módon állíttatott elő, s általában e törvényben meg nem engedett minden borhoz hasonló ital, hamisitott bornak tekintendő. A »móhsör« vagy a »mézbor« a mennyiben annak készítéséhez vagy kezeléséhez szőlő, mazsolaszőlő, must, bor, vagy a jelen törvény III. fejeze­tében felsorolt italok nem használtattak és a mennyiben nem bor gyanánt hozatnak forgalomba, nem esnek a jelen törvény rendelkezései alá. Olyan anj'agokat, melyeknek a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kószitéséhez vagy kezeléséhez való használata megengedve nincs, erre a czélra, a magyar szent korona országainak területén hirdetni, ajánlani, vagy bármi módon forgalomba hozni tilos. Úgyszintén tilos hamisitott bor készítésére, illetve a jelen törvény rendel­kezései alá eső italoknak tiltott módon való kezelésére tanácsot adni, út­mutatást készíteni, ilyet hirdetni vagy bármi módon terjeszteni. 9. §. A jelen törvény rendelkezései a külföldről behozott mustra, borra, tör­kölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezsgőre és habzóborra,, illetőleg ezek hamisítványaira is alkalmazandók. Olyan erős vagy édes külföldi csemegeborok, a melyek egyes bortermő országok különlegességei s a világpiaczon már eddig is, mint ilyenek szere­peltek s melyeknek előállítása az illető külföldi államban meg van engedve, (például shery, malaga, madeira, marsala, portborok stb.) annyiban kivételt képeznek, hogy a mennyiben ezek valamely külföldi országban, kizárólag ott termett aszuszőlő felhasználásával s az ott törvényesen megengedett eljárás szerint, esetleg szesz és egyéb ott megengedett anyagok hozzáadásával ké­szíttettek is, de alkoholtartalmuk 22 és 1 /2 térfogat százaléknál nem nag}'obb, a magyar szent korona országainak területén forgalomba hozhatók ugyan, de csak a származásuknak és minőségüknek megfelelő elnevezés alatt. Ezen borok készletben tartása is csak a megfelelő elnevezésnek, illetve megjelölésnek, a bort tartalmazó palaczkon vagy más edényen való toltüntetóse mellett engedtetik meg. 10. §. Tilos a mustot vagy bort olyan borvidékre, községre, bortermő helyre, olyan termelő nevére vagy pinczéjóre, úgyszintén olyan szőlőfajtára utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozni forgalomba, a mely nem felel meg az illető must vagy bor tényleges származásának, illetőleg annak a szőlőfajtának, a melyből a bor szüretett. A mennyiben a forgalomba hozó a származást igazolni nem tudja, e tekintetben való szakvéleményadásra az 52. §-ban említett borvízsgáló szak­értő bizottságok illetékesek. A 15: §-ban meghatározott tokaji borvidék kivételével, a többi hazai borvidék beosztásának megállapítása rendeleti utón történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom