Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról

18 945. szám. a királyi udvari épületekben, valamint a királyi ház valamely tagjának lakóépületeiben, úgyszintén a 3. §. 2. pontjában emiitett személyek lakásán, akár a 3. §. 1. vagy 2. pontjában emiitett személy, akár más valaki a végrehajtást szenvedő. Megfelel ez a 3. §. 1. pontjában emiitett személyek felsorolt épületeire vonatkozólag az 1881 : LX. t.-cz. 33. §-ában foglalt álláspontnak, a törvényjavaslat 3. §. 2. pontjában emiitett személyek lakásaira vonatkozólag pedig annak, hogy a törvényjavaslat a 3. §. 2. pontjában emiitett személyeket, hacsak az ellenkezőre különös ok nincsen, a királyi ház tagjaival nagyban és egészben lehetőleg azonos elbánásban részesiti. Az ingókra irányuló végrehajtások foganatositásáról szóló rendelkezéshez hasonló szabályt állit fel a 9. §. 5. pontja arra az esetre is, ha az emiitett helyeken halálesetet kell fölvenni vagy leltározást kell foganatositani. Oka ennek a rendelkezésnek, mely egyébiránt a fennálló gyakorlatra támaszkndhatik, az, hogy ily helyeken az elhunytnál vagy a leltározás alá kerülő tárgyak közt gyakran vannak fontos családi vagy más oly okiratok, melyeket a rendesnél nagyobb figyelemben kell részesiteni. i A mi Fiume városát és kerületét, valamint Horvát-Szlavonországokat illeti, a 9. §. 5. pontjában felsorolt feladatok ós — a mennyiben ott előfordulhatnak — a 9. §., előbbi pontjaiban emiitett ügyek is, az 1853. évi február hó 16-án kibocsátott pátens V. czikke értelmében most sem tartoznak a rendes biróságok, hanem a főudvarnagyi hivatal hatáskörébe. Ezen a két jogterületen az újítás a törvényjavaslat értelmében csak az lesz, hogy ezentulaz emiitett ügyek nem a bécsi főudvarnagyi hivatalnak, hanem a magyar főudvarnagyi bíróság elnökének, mint egyes birónak hatáskörébe fognak tartozni. A 9. §. 6. pontja az 1—5. pontokban meghatározott ügyekből a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kórelem elintézését adott esetben szintén a magyar főudvarnagyi bíróság elnökére, mint egyes biróra bizza, mert abból indul ki, hogy a mely hatóság az ügy érdemében határozni hivatva van, az határozzon az ügyből felmerülő végrehajtás elrendelésének kérdésében is. 11. §. A 11. §. azokat a nem peres ügyeket határozza meg, a melyek nem esnek a 9. §. rendelkezései alá, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak. A 11. §. 2. pontja szerint a telekkönyvi ügyek — ideértve a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyeket is — nem esnek a 9. §. rendelkezései alá, hanem azokban, még a 3. §-ban említett személyekkel szemben is, a telekkönyvi hatóságok járnak el. Ez a rendelkezés a mai állapotnak felel meg. Ellenben tágítja a törvényjavaslat a rendes biróságok hatáskörét a főudvarnagyi hivatal mai hatáskörével szemben, midőn a 11. §. 1. és 3. pontjában ugy rendelkezik, hogy a 3. §. 1. és 2. pontjában említett személyek elleni végrehajtási és csődügyek, a melyek e vállalatok czéljára szolgáló és elkülöníthető vagyonra terjednek, a rendes biróságok hatáskörébe tartoznak. Összhangban áll ez a rendelkezés a törvényjavaslat 5. §-ának, különösen az 5. §. 4. és 5. pontjának már fentebb megbeszélt azzal az álláspontjával, mely szerint a 3. §. 1. ós 2. pontjában emiitett személyeknek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más vállalatból vagy gazdasági tevékenységből származó peres ügyei felett jövőben a rendes biróságok fognak határozni.