Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról

14 945. szám. kívüliség a nemzetközi jog értelmében és az uj polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 9. §-ához képest ki nem terjed. Az 5. §. 1. pontjában felsorolt perek feltétlenül a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak, mert azokra nézve a rendes bíróság illetékessége az ingatlan fekvése alapján kizárólag van megállapítva. Ez a mostani helyzetnek felel meg. Az 5. §. 2. pontja a főudvarnagyi bíráskodás mai terjedelmével szemben a rendes bíróságok hatáskörének kiterjesztését foglalja magában. A főudvarnagyi hivatalnak, mint bíróságnak a bérleti és haszonbérleti perekre vonatkozó gyakorlata szerint a bérleti és haszonbérleti viszonyból származó peték a rendes bíróságok elé tartoznak ugyan, de ki vannak véve azok, a melyeket ily szerződés fennállására nézve és a melyeket a bér vagy haszonbér megfizetése végett indítanak a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó személyek ellen. A törvényjavaslat a bér vagy haszonbér megfizetésére irányuló pereket szintén a főudvarnagyi bíráskodás részére tartja fenn, mert az 5. §. 2. pontja a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek csak mint bérbe vagy haszonbérbe adók ellen indított perekről szólván, nincsenek a rendes bíróságok hatáskörébe utalva azok a perek, a melyek ellenük mint bérlők vagy haszonbérlők ellen indíttatnak, tehát azok sem, a melyek bér vagy haszonbér megfizetésére irányulnak. Ellenben a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek, mint ingatlanok bérbe vagy haszonbérbe adói ellen indított perek az 5. §. 2. pontja szerint egyáltalában a rendes bíróságok hatáskörébe utaltatván, ide fognak tartozni az ily szerződós fennállására nézve ellenük indított perek is, melyek eddig a főudvarnagyi bíráskodás részére voltak fentartva. Az 5. §. 2. pontja nem zárja ki azt, hogy a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek, mint bérlők vagy haszonbérlők ellen indított perekben is a rendes bíróságok járjanak el, ha ezek a perek az 5. §. 4. vagy 5. pontja alá esnek. Az 5. §. 3. pontja kiveszi a főudvarnagyi bíráskodás alól és a rendes bíróságok elé utalja a foányabirósági pereket, tekintet nélkül arra, vájjon reálperek vagy egyéb perek természetével ;birnak-e. Ebben az utóbbi körülményben a rendes bírósági hatáskör további kiterjesztése rejlik. Ugyancsak a rendes bírósági hatáskör tágítását mutatja az 5 §. 4. pontja is, a mely szerint ki vannak véve a főudvarnagyi bíráskodás hatásköréből és a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak a 3. §. 1. és 2. pontjában említett személy ellen indított perek, ha az alperesnek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, a hol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik és a per a telep ügykörét illeti. A mostani gyakorlat az, hogy abban az esetben, ha a 3. §. 1. vagy 2- pontjában említett személynek bejegyzett czége van, a czég ellen inditott személyes természetű pereket a főudvarnagyi hivatal a rendes bíróságok hatáskörébe tartozónak tekinti. A törvényjavaslat ennél sokkal tovább megy, mert a rendes bíróságok hatáskörébe utalja az 5. §. 4. pontjában felsorolt pereket, akár van a 3. §. 1. vagy 2. pontjában említett alperesnek czége, akár nincs. A törvényjavaslat az általános forgalom érdekeinek bizonyára szolgálatot tesz, midőn a köznapi életnek ezen ügyleteiből származó pereket a kivételes bíráskodás alól elvonja. Hasonló szempont vezeti az 5. §. 5. pontját is, mely akképen rendelkezik, hogy nem a főudvarnagyi bíráskodás alá, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe fognak tartozni a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személy ellen inditott perek, ha az alperes lakó- és gazdasági épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytat és a per a jószág gazdaságát illeti. A mostani gyakorlat szerint a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek uradalmának vagy