Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról

945. szám. 11 ordinaires et ministres plénipotentiaires); a pápai internuntiusok velük egy sorban állanak; 3. a mihisterresidensek (ministres résidents); 4, a diplomácziai ügyvivők (chargés d'affaires). A területenkívüliség a diplomácziai missió vezetőjén kivül kiterjed: a) családjának vele lakó tagjaira; b) a missió tagj katonai és műszaki attachékat is ideértve, úgyszintén mindezen személyek családjának velük lakó tagjaira; c) a missióhoz tartozó egyéb hivatali személyzet tagjaira, úgymint titkárokra, irodatisztekre, lelkészekre, orvosokra; cl) a szolgaszemélyzetnek tagjaira. Ama kérdés eldöntésénél, hogy valakit a területenkívüliség megillet-e, bizonyos szerepet játszik az is, vájjon az a személy, kiről szó van, a diplomácziai missió államának honosa-e vagy nem. Ha kétség támad az iránt, vájjon valamely személyt a területenkívüliség egyáltalán és mennyiben illet meg, az igazságügyministerh ez kell Magyarországon fordulni, a kinek nyilatkozata az uj polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében a bíróságokra kötelező. 4. §. ' A 4. §. a magyar főudvarnagyi bíróságnak peres ügyekben való hatáskörét állapítja meg pozitív irányban. Azokat a kivételeket, a melyekre a § bevezetése utal, az 5. és a 6. §. foglalja magában. A 4. §. 1. pontja szerint a magyar főudvarnagyi bíróság hatáskörébe tartoznak a királyi ház tagjainak a magyar szent korona országaiban levő hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek. A királyi ház tagjának birtokában álló hitbizomány a magyar szent korona országainak területén ez idő szerint csak egy van, jelesül az, melyet Károly Lajos főherczeg 1826. évi július hó 25-én alapított és a melynek első birtokosa néhai Albrecht főherczeg volt. Erre a hitbizományra nézve O Felsége hitbizemányi hatóságul 1851. évi február hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával a főudvarnagyi hivatalt jelölte ki. A törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében ugy a most emiitett hitbizományra, mint pedig a királyi ház tagjainak a magyar állam területén jövőben netalán alapítandó hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek a magyar főudvarnagyi bíróság hatáskörébe fognak tartoznak. A 4. §. 2. pontjából, kapcsolatban az 5. §. 6 pontjával, általános szabályként következik, hogy a 3. §. 2. pontjában emiitett személyek hitbizományaira nézve felmerülő peres ügyek az 1868 : LIV. t.-cz. 21. §-áboz illetőleg a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 2. §-ához, HorvátSzlavonországokban, valamint Fiume városában ós kerületében pedig az 1853. évi február hó 16-án kelt nyilt parancscsal a bírói hatáskör és illetékesség tárgyában kibocsátott jogszabályok 38. §-ához képest jövőre is a rendes kir. törvényszékek hatáskörébe fognak tartozni. Kivételt a 4. §. 2. pontja csak Koháry István és Koháry András grófoknak 1723. évi január hó 12-én, illetőleg 1757. évi április hó 18-án, valamint Szász Coburg ós Gothai Ferdinánd herczegnek 1854. évi deczember hó 12-ón alapított magyarországi hitbizományaira nézve tesz, midőn kimondja, hogy addig, míg e hitbizományok haszonélvezője a Szász-Coburg és Gothai herczegi család jogosult férfitagja, az emiitett hitbizomány okra nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek a magyar főudvarnagyi birdsag hatáskörébe tartoznak. Ez a rendelkezés arra vezethető vissza, hogy O Felsége a, nevezett két Koháry gróf hit2*