Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.

Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

926.. szám. > 61 fokozottabb befolyást kívánt adni, azonkívül, bogy külön képviselőket választhattak, egyúttal az általános választói joggal felruházottak tömegében (Ausztriában az 1—

IV. kúria tagjai az V-ikben) szintén szavazati joggal birtak. A másik válfaj a belga rendszer, mely az értelmiség, a vagyon, a kor és a család figyelembe vételével ad az állampolgároknak egyes vagy többes (két vagy három) szavazatot. A belgiumi többes szavazati rendszer a parlamentben és a parlamenten kivül több mint egy évtizeden át lefolyt szenvedélyes harcok paktumszerü eredménye. V \ Belgiumban az 1893. évi reform előtt' igen szükkörü volt a választói jog, amennyiben mindössze 133.000 egyénnek volt szavazati joga. Belgiumnak a politikai jogok gyakorlásából odáig teljesen kizárt s időközben mindjobban művelődő népe, különösen a nagyon megerősödött s szellemileg és politikai öntudatában egyaránt nagyon fejlődött gyári munkásosztály, erélyesen követelte a választói jogot. Az uralmon levő osztályok, illetőleg az akkori parlamenti többség és ennek vezérlő politikusai ellensúlyt igyekeztek keresni az általános választói jog veszélyeivel szemben. A parlamentben felmerült közvetitö inditványok közül egyik sem tudta megkapni a belga alkotmány szerint megkövetelt 2

/3 többséget. Végre a Nyssen képviselő által tett indítvány* elfogadásával paktumszerüen a többes szavazati joggal korlátolt általános választói jog rendszere győzedelmeskedett, amelyet akkor a munkásság is elfogadott. Az 1893. évi szeptember 7-iki belga törvény szerint: Általános választói joggal, vagyis egy szavazattal bir minden 25 éves, belga származású vagy honosított férfi, aki valamely községben legalább egy év óta állandóan lakik. . , Két szavazata van annak, aki: 1. házas vagy özvegy, törvényes leszármazója van, 35 életévét betöltötte és 5 frank személyi adót fizet; 2. 25 életévét betöltötte és: a) 2000 frank értékű ingatlannal bir (aminek évi 48 frank kat. hozadék felel meg); vagy b) belga állampapírból, avagy az általános takarék- és nyugdíjpénztárból 100 frank évi járadékot huz. Három szavazata van annak, aki 25 életévét betöltötte és a) a. törvényben megjelölt főiskolai diplomával, vagy magasabb középiskolai végbizonyitványnyal bir, tekintet nélkül az iskolák nyilvános vagy magán jellegére; vagy b) a törvényben felsorolt közhivatalt, vagy állást tölt, vagy töltött be, illetőleg a törvényben felsorolt magánfoglalkozása van, vagy volt. Belgiumbanl905/6-évben összesen 1,606.602 választó volt 2,519.583 szavazattal. Ebből