Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.

Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

38 926. szám. megfelelő sorszámát, a szavazás helyét, napját és óráját, a választó nevét, polgári állását vagy foglalkozását és lakóhelyét (lakását) tünteti fel. Az igazolvány hiánya sem a szavazóhelyiségben való megjelenésnek, sem a szavazásnak akadályául nem szolgálhat. 99. §. A választók községek vagy városrészek szerint, a központi választmány által meghatározott sorrendben szavaznak, még pedig először a szavazókör székhelyének a választói. Az egy községből vagy városrészből való választókat aszerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön kell bocsátani a szavazásra. Az első községnél (városrésznél) a küldöttségi elnök által húzott sors dönt afelett, hogy melyik jelöltre szavazók bocsáttatnak először a szavazáshoz, illetőleg, ha kettőnél több jelölt van, minő sorrendben. Ez a sorrend a többi községekre (városrészekre) is irányadó. Azokat a községeket vagy városrészeket, melyeknek választői a szavazásra nem jelentkeztek akkor, amikor a megállapított sorrend szerint rajtuk volt a sor, a többi község (városrész) leszavazása után a szavazásra még egyszer fel kell hivni. 100. §. A szavazás nyilvánosan, élőszóval történik. A néma (siketnéma) kitöltött szavazólap átadásával szavazhat, melyet a küldöttségi elnök nyilvánosan felolvas. A szavazásról rovatos iveket kell vezetni, s ezekbe fel kell jegyezni a községet vagy városrészt, amelyhez a szavazó tartozik, a szavazó nevét, szavazatát és a választői névjegyzék megfelelő sorszámát. A feljegyzett szavazat visszavonásának vagy mődositásának nincs helye. A szavazatok feljegyzésére szolgáló rovatos iv mintáját a belügymmister állapitja meg. 101. §. A többes szavazati joggal birő választó nem adhat le kevesebb szavazatot, mint amennyi öt az érvényes névjegyzék szerint megilleti, s kettős vagy hármas szavazatát csak ugyanarra a jelöltre adhatja. ; 102. §. A választót a szavazásnál rábeszélni vagy irányadólag utbaigazitani nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, s ez is csak feladatának korlátai között. A választás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló egész épületben s ennek a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén beszéd tartása, a választók rábeszélése s általában minden oly cselekmény tilos, amely a választás eredményét befolyásolhatja.