Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.

Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

28 926 szám. legalább tiz napi, a választások megkezdésére kitűzött naptól az országgyűlés megnyitásáig pedig legalább harminc napi időköz maradjon. Ezt a rendeletet a királyi meghivő levelek szétküldésével egyidejűleg, legalább negyven nappal az országgyűlés megnyitása előtt kell kibocsátani, 81. §. Az általános választások napját a 80. §. értelmében kitűzött tiz napi határidőn belül a központi választmány ugy határozza meg, hogy az általános választások az összes választókerületekben, melyekre az illető központi választmány hatásköre kiterjed, ugyanazon a napon kezdődjenek. Az időközi és az uj választás • napját szintén a központi választmány állapitja meg, még pedig ugy, hogy a képviselőház erre vonatkozó határozatának, vagy a meghiúsult választásról (92., 118. §§.), illetőleg a pótválasztásra bocsátott jelölt haláláról (119. §.) szóló jelentésnek vételétől a választás megkezdéséig legalább tiz napi és legfeljebb húsz napi időköz maradjon. 82. §. Az általános választásoknál a központi választmány a királyi meghívó levélnek az illető törvényhatóság vagy a külön képviselöküldési joggal felruházott város (több r. t. városból alakitott kerületben a székhelyül szolgáló város) közgyűlésében történt kihirdetése után következő napon, az időközi választásoknál a képviselőház határozatának vételétől számitva három nap alatt, uj választás esetében pedig a meghiúsult választásról, illetőleg a pótválasztásra bocsátott jelölt haláláról szóló jelentés vétele után azonnal összeül, hogy a választással kapcsolatos intézkedéseket megtegye. A központi választmány ezen az ülésen köteles a 83. §-ban emiitett kérdésekben dönteni. ' 83. §. , _ A központi választmány választási küldöttséget választ, amely a választást az egész választókerületben' vezeti. A központi választmány a helyi viszonyokra való tekintettel megállapítja, hogy a szavazást a választókerület szavazóköreiben hány szavazatszedő küldöttség vezesse. Ha mindenik szavazást külön-külön küldöttség vezeti, a központi választmány egygyel kevesebb szavazatszedő küldöttséget választ, mint amennyi szavazókör van a választókerületben, s megállapítja, hogy melyik küldöttség melyik szavazókörben működjék. Ha pedig a szavazást több szavazó körben ugyanaz a küldöttség vezeti, a központi választmány vagy a választási küldöttségre bízza az összes szavazókörökben a szavazás vezetését, vagy annyi szavazatszedö küldöttséget választ, amennyi között a szavazókörökben a szavazás vezetését megosztani kívánja. A küldöttségek számának megállapításánál azonban