Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.
Irományszámok - 1906-916. Törvényjavaslat a borhamisitásnak és hamisitott bor forgalombahozatalának tilalmazásáról
916. szám. 47 ben jelentkező nagyobb súlyában leli indokát. Ellenben azt, hogy ilyen esetekben az elzárás büntetés legkisebb mértéke a 37. ós ,38. §-ok szerint megállapított 8 napnál szintén magasabbra emeltessék, mellőzendőnek véltem, mert lehetnek olyan enyhébb esetek is, amikor ez nem lenne indokolt. A 43. ós 44. §-okhoz. A 43. §. czélja az, hogy a jelen törvényjavaslat 37. ós 38. §-ának azon rendelkezése, mely szerint az elzárásbüntetés legmagasabb mértéke három hónapban, a pénzbüntetés legmagasabb összege pedig 1000 koronában állapíttatott meg, a kihágások halmazata esetén kiszabandó összbüntetés és a pénzbüntetés átváltoztatása tekintetében, összhangzásba hozassák a kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyv (1879 : XL. törvényczikk) általános rendelkezéseivel, s hogy kétség, vagy félreértés ne lehessen arra nézve, hogy az emiitett büntetőtörvónykönyv ide vonatkozó rendelkezései miként alkalmazandók olyan esetekben, a mikor a jelen törvényjavaslat szerint megállapított egyes kihágásokra az 1879 : XL. törvényczikk 16-ik §-ában megállapított 2 hónapnál nagyobb tartamú elzárás fog az Ítéletbe kiszabatni. A 44. §. pedig a kihágásról szóló magyar büntetőtörvónykönyv 21-ik £-ának rendelkezését annyiban módosítja, hogy túlnyomó enyhítő körülmények fenforgása esetén, az elzárás helyett megállapítható pénzbüntetés legmagasabb mértékét a törvényjavaslat előző 37. ós 38. §vai szerint kiszabható pénzbüntetés mértékéhez képest, 1000 koronában állapítja meg. Egyebekben a kihágásokról szóló magyar büntetőtörvénykönyv általános rendelkezései a. jelen törvényjavaslatban megállapított kihágásra is egyaránt kiterjednek. . A mi Horvát-Szlavonországokat illeti, a jelen törvényjavaslat fentemiitett rendelkezései ezen országokra is kiterjednek, azonban azok a kihágásokra vonatkozólag ott érvényben levő büntető törvénykönyv általános rendelkezéseivel nem állanak elvi ellentétben. E szerint a törvényjavaslat 43. és 44. §-ainak rendelkezései Horvát-Szlavón országokban, az ott érvényes általános rendelkezések módosítása nélkül nyerhetnek alkalmazást. A 45. §-hoz. Ezen §. czélja az, hogy a hamisított bor tulajdonosa, illetőleg a munkaadó vagy a felügyelettel megbízott egyén, ha a kihágást képező cselekmény az ő tudtával vagy -elnézésével követtetett el, vagy ha őt e cselekmény elkövetésénél a köteles ellenőrzés elmulasztása terheli, ki ne bújhasson a büntetés alól az alatt az ürügy alatt, hogy a kihágást nem ő, hanem alkalmazott] a vagy más valaki követte el. _V A 46 * 48. §-okhoz. E §-ok arra nézve intézkednek, hogy a hamisított borokkal mi történjék. E tekintetben a 46. §. az 1893: XXIII. törvényczikk 12. §-ában foglalt eddigi rendelkezésekkel szemben csak annyiban tartalmaz uj intézkedést, hogy az elkobzott hamisított bor eladásából befolyt összeg, mely az