Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.
Irományszámok - 1906-916. Törvényjavaslat a borhamisitásnak és hamisitott bor forgalombahozatalának tilalmazásáról
44 ; : 916. szám. engedi meg a törvényjavaslat törkölybornak cognacfőzésre való készítését sem, mert ez visszaélésekre adna alkalmat 's mert van elég olcsó borunk, melyek ily módon cognacfőzésre utaltatván, a borfogyasztás terén kevésbbé fognak versenyt csinálni a hegyi boroknak. d) Igen fontos új intézkedés foglaltatik a 32. §. utolsó bekezdésében, mely szerint a törkölybor forgalomba hozatala tilos. e) Uj intézkedés az is, mely szerint az, a ki törkölybort kivan késziteni, tartozik ezt előzetesen bejelenteni a községi elöljáróságnak. (33. §.) A mai törvény megengedte nemcsak a törkölybor készitósót, hanem annak forgalombahozatalát is, csupán azt kivánja, hogy az kifejezetten »törkölybor« elnevezés alatt hozassék forgalomba. Ennek indoka az volt, hogy a törvényhozás módot kívánt nyújtani a bortermelőknek arra, hogy szőlőiknek mellókterméiiyét, a törkölyt is, ezen az úton minél előnyesebben értékesíthessék, másrészt, hogy a szegényebb fogyasztó közönségnek olcsó borszerű ital álljon rendelkezésére. A törvény ezen czélját nem érte el, mert a termelők közül csak igen kevesen vették igénybe a törvény ezen felhatalmazását; a legtöbben féltették a jó hirüket s azért "nem készítettek törkölybort, mert nem akarták magukat kitenni annak a gyanúsításnak, hogy a törkölybort is természetes bor gyanánt adják el, vagy azt természetes boraik közé vegyitik A fogyasztóközönség pedig ezen a réven sem jutott olcsó borhoz, mert a forgalomba került törkölybor mindig természetes bor gyanánt szerepelt és többnyire olyan áron árúsittatott, mint a valódi bor. A törkölyborra vonatkozó eddigi intézkedések tehát sok visszaélésre adtak alkalmat. Ezeknek megszüntetése végett szükségesek a 30—33 §-okban tervezett intézkedések. Ezek ma már annál is inkább indokoltak, mert a szőlőfelujitás folytonos terjedése következtében a bortermés mennyisége az utóbbi években tetemesen növekedett, s előreláthatólag még ezután is növekedni fog. A 34. ós 35. §-okhoz. Ezen §-ok a gyümölcsborra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezeknek czólja az, hogy lehetőleg elhárittassék mindaz, a mi alkalmat adhatna arra, hogy a gyümölcsbor a szőlőből szűrt borral össze legyen téveszthető s hogy lehetőleg eleje vétessék az ezzel elkövethető visszaéléseknek. A 34. és 35. §-ok rendelkezéseinek egy része eddig nem a törvényben, hanem a végrehajtási rendeletben foglaltatott. - . A 36. §-hoz. A 36. §. czélja a valódi pezsgőbornak az eddiginél fokozottabb védelme. E czólból e §. a következő uj rendelkezéseket tartalmazza: a) A harmadik bekezdésben félreértések kikerülése és a fogyasztó közönség megtévesztésének megakadályozása végett kimondatott, hogy az előirt »babzóbor« elnevezést nem szabad ennek franczia vagy más nyelvű fordítása val helyettesíteni. Eddig ugyanis »habzó bor.< helyett gyakran a »Vin mousseux« megjelölést használták, a mely alatt pedig a közönség valódi pezsgőt szokott érteni. b) Minthogy pezsgőt és habzóbort gyümölcsborból is lehet késziteni, a negyedik bekezdésbe oly rendelkezés vétetett fel, mely szerint ezen italokat
