Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.
Irományszámok - 1906-CXLVIII. Törvényjavaslat a csekkről
CXLVIII. szám. 309 fillér bélyegilleték alá esik; a belföldön kiállított, de külföldön fizetendő, az 1. §-nak s a 2. §. második bekezdésének megfelelő csekk pedig, valamint az akár belföldön, akár külföldön kiállított ilyen csekknek eredeti belföldi forgatmánnyal ellátott másolata tiz fillér bélyegilleték alá esik. Az előbbi bekezdésben emiitett csekkekre vagy csekkmásolatokra vezetett forgatmány, úgyszintén az ilyen csekkekre vezetett nyugta, valamint a 17. §. második bekezdésének b) pontja alatt emiitett nyilatkozat és c) pontja alatt emiitett tanúsítvány bélyegmentes. Az előbbi két bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók a kibocsátónak az első bekezdés szerint kiállított azokra a meghagyásaira is, melyek arra vonatkoznak, hogy valamely giro-intézet meghatározott összeget a kibocsátó számlájáról egy más számlára irjon át, vagy értékpapírokat vásároljon a kibocsátó terhére, vagy szolgáltasson ki a kibocsátó letétjéből, vagy ruházzon át ebből egy más számla javára. Egyébként ezekre az okmányokra a jelen törvény rendelkezései ki nem terjednek. Minden más csekk ugyanazon bélyegkötelezettség alá esik, mint a pénzbeli szolgáltatásra irányuló utalvány. Az első és harmadik bekezdés alá eső bélyegkötelezettség megszegése esetében az 1881: XXVI. t. ez. 7. §-ának büntető határozatai alkalmazandók. Az 1881: XXVI. t.-cz. 29. §-a alapján kiadott illetéki díjjegyzék 59. tételének 2. pontjában, továbbá az 1883: VII. t.-cz. 8. §-ában a csekkre vonatkozólag foglalt rendelkezés, úgyszintén az 1889: XXXIV. t.-cz. 9. §-a hatályát veszti. 25. §. A csekkösszeg két százalékát, de legalább száz koronát tevő pénzbírsággal büntetendő: 1. a ki szándékosan a 2. §. első bekezdésének ellenére bocsát ki csekket; 2. a ki az általa kibocsátott csekket szándékosan nem keltezi, vagy kiállításának napját szándékosan a valóságnak meg nem felelően jelöli meg, vagy az általa kibocsátott csekket szándékosan hosszabb bemutatási határidővel járó valótlan kelethelylyel látja el ; 3. a ki más által akár belföldön, akár külföldön kibocsátott olyan csekket, a melyről tudja, hogy az 1. vagy a 2. pontba ütköző módon bocsáttatott ki, átvesz, tovább ad vagy kifizet. 26. §. A csekkösszeg három százalékát, de legalább kétszáz koronát tevő pénzbüntetéssel büntetendő: 1. a ki olyan csekket bocsát ki, melyet az utalványozott a fizetés végetti bemutatáskor a 13. §. értelmében beváltani nem köteles és be nem vált, hacsak a kibocsátó a csekk kibocsátásakor alaposan fel nem teheti, hogy az utalványozott a csekket a fizetés végetti bemutatáskor a 13. §. értelmében beváltani köteles lesz; 2. az a kibocsátó, a ki, habár tudja, hogy a csekket a 15. §. értelmében hatályosan vissza nem vonhatja, számlakövetelése fölött szándékosan oly rendelkezést tesz, a mely a csekk beváltását meghiusítja. A jelen §. esetében a kibocsátó a csekkbirtokosnak teljes kártérítéssel is tartozik.