Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-923. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekű villamos vasut engedélyezésének megtörténtéről

923. szám. 281 Bárminő épitési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közm. és közi. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasutvonalakon összesen 4.050 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a rákospalota—újpesti, váczi és gödöllői csatlakozó-állomásokon előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Rákospalota—Újpest, Vácz és Gödöllő állomásainak bővítésénél és átalakításánál a fölbontandó vágányokból visszanyert felépítményi vas- és aczélanyagok, a mennyiben azok még teljesen jó és használható állapotban fognak találtatni, a felépítményhez ismét felhasználhatók lesznek, egyébként azonban az összes talpfák, valamint az újonnan létesítendő vágányokra szükséges felépítmény teljesen uj anyagból készítendők. A fővonalak mozdonyai által is járt csatlakozási bővítések, valamint a helyi érdekű vasút nyilt vonala a kiágazástól számított 300—300 m. hosszban elsőrendű felépitménynyel létesítendők. A közönséges talpfák tölgyfából avagy vörösfenyőből, esetleg bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyóméterenként 23*6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2'20 m., vastagság == 0-14 m., alsó szélesség = 0-20 m., és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0*14 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban: hosszuság= 250m., vastagság = 015 m., alsó szélesség =0-25m. és felső szélesség = 0-17 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. Kéirvh. iromány. 1906—1911. XXyíI. kötet. 30