Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.
Irományszámok - 1906-922. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a homonna-takcsányi h. é. vasut engedélyezése tárgyában
922. szám. - 237 • : , 5. §. A vasút kiépitése és üzlete czóljaira a kisajátitási jog az 1881. évi XLI. törvónyczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátitási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörténtét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartoznak. ;•-;'•.; '-'.:.<%.. ^'^-••:''•'' : ~r U/-i^. • '•'•'.'• •"! "'"••:' "y-\ ';'••. " '',' '• '•'-''•.'i,/'"'' '•'* '"''"'.'• 6. §. ' A m. kir. államvasutak Homonna állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új épitkezések ós átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyesek a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új épitkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az új épitési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrószek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 3,460.000 K, azaz: hárommilliónógyszázhatvanezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 185.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkéhek beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 30.000 korona rendes tartalékalap, — 10.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére készpénzben, avagy a helyi érdekűvasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben kihasítandó. A külön tartalékalapból fedezendők az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások értelmében a hóvédművek-
