Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-915. Törvényjavaslat a dunai és a szávai halászat védelme és kihasználása tárgyában Magyarország és Szerbia közt 1905. évi márczius 28-án Budapesten kötött egyezmény beczikkelyezéséről

8 915. szám. i Melléklet a 915. számú irományhoz. • \ Indokolás a dunai és a szávai halászat védelme és kihasználása tárgyában Szerbiával 1905. évi márczius 28-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1907. évi II-ik tör vény czikkbe iktatott magyar—rumán halászati egyezmény előkészítésével egyidejűleg és azonos módon folytak Szerbiával is a tárgyalások a velük közös határfolyóink halászatának egyöntetű szabályozása czéljából. A létrejött megegyezés folytán, van szerencsém a Szerb királysággal megerősités fentartása mellett kötött halászati egyezményt a mellékelt törvényjavaslattal beczikkelyezés végett tisztelettel előterjeszteni s ezzel együtt javaslatom megokolására a következőket előadni: Mikor a halászatról szóló 1888. évi XIX. törvényczikk hatályba lépett, annak 71. §-ában foglaltak értelmében, akkori hivatalbeli elődöm még 1889-ben lépéseket tett az iránt, hogy hazai vizrendszerünk alapját képező Duna folyamra nézve, megfelelő megegyezés alapján biztosithassa a velünk szomszédos államokban a halászatnak egyöntetű elvek szerint való űzését. Ama körülménynél fogva, hogy Szerbia, mint közvetlen szomszéd, a Dunán mintegy 210 km., a Száván pedig mintegy 150 km. hosszú szakaszon osztozik velünk a halászatban, nyilvánvaló, hogy legelső sorban a Szerb királysággal való megeg}^ezésre kellett súlyt vetni. Ámde Szerbia csak 1898 július 28-án kelt törvényével gondoskodott a halak és halászat védelméről, minélfogva csak ezzel szűnt meg az az akadály, a melyik miatt hivatalbeli elődöm egyezmény kötésére irányuló jelzett javaslatának érdembeli tárgyalásába nem bocsátkozhatott. Szerb részről tett előterjesztés alapján a tárgyalás fonala újból fölvétetvén, 1900. óv tavaszán Belgrádban szóbeli tárgyalások indittattak, amelynek során sikerült is a magyar és a szerb megbízottaknak a közös határt képző folyók halászatának védelme és kihasználása érdekében kötendő egyezmény szövegét megállapítani, a mely egyezmény halászati törvényünkben foglalt elvektől csak annyiban tért el, hogy két hónapi általános tilalmat állapitott meg. Az általános tilalom megállapitása kivánságomra lett az egyezménybe felvéve, mert abból a czélból, hogy a halakat kiváltképen szaporodásuk