Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.

Irományszámok - 1906-913. Törvényjavaslat a Pozsony sz. kir. város, Fiume város és kerülete és Zágráb város által felveendő kölcsönökről

913. szám. 133 E biztosi! ékok megszerzése czéljából tehát a törvényjavaslat azt a kikötést tartalmazza, hogy a kölcsönök kezelésének és ellenőrzésének módozatait a pénzügyminister a belügyministerrel, illetőleg a horvát bánnal egyetértőleg állapítja meg és a kölcsön kezelésére vonatkozó szolgálat — természetesen a kölcsön fennállásának egész tartama alatt — kormányhatósági ellenőrzés alatt fog állani. E módozatok megállapításának keretében szándékozik gondoskodni a kormány arról is, hogy a kamatszelvények és törlesztésre esedékes kötvények beváltásának zavartalan menete a lehetőségig már eleve minden eshetőségre biztosittassék. E végből még a kötvények tényleges kibocsátásának engedélyezése előtt olyan kötelező kijelentés fog a kibocsátó városok közönségétől követellelni, hogy az esetben, ha a város bevételi forrásai bármikor elégteleneknek bizonyulnának a kölcsön szükségletének fedezésére, az állami egyenes adókra vetett, városi pótadó minden külön tárgyalás és határozathozatal nélkül legott oly mérvre fog emeltetni, hogy a hiány ez utón teljesen pótolható legyen. A fedezetben netán mutatkozó átmeneti jellegű hiány kiegyenlítésére pedig a felveendő kölcsönből egy megfelelő rész külön biztosítéki alapként lesz kihasítandó, mely a város egyéb vagyonától elkülönítve, magyar állampapírokba vagy pupilláris magyar záloglevelekbe fektettetnék és a kölcsön egész tartama alatt eredeti összegében csonkitatlanul fentartandó lesz. Ilyen biztosítékok mellett megnyugvással véli a kormány a törvényhozásnak javaslatba hozhatni, hogy a mennyiben a nevezett városok szóbanforgó kölcsönszükségleteíket tényleg kötvények kibocsátása útján elégítenék ki, a kibocsátandó részkölvények olyan állami kedvezményekben részesittessenek, a melyek a hitelműveletek sikerét hathatósan előmozdítanák, illetőleg a melyek alkalmasak arra hogy ezeknek a kötvényeknek a kötvénypiaczon az elsőrendű befektetési papírok között biztosítsanak helyet. Oly czélból, hogy az ily módozatok mellett kibocsátandó kötvényeknek elhelyezése az állam által is elősegittessék, tisztelettel azt javaslom, hogy a törvényjavaslatban tárgyalt kölcsönök részére ugyanolyan kedvezmények adassanak, a milyeneket a törvényhozás Budapest székesfőváros kölcsöneire vonatkozólag legutóbb az 1896. évi XVII. s illetve 1904. évi XXXIV. t.-czikkel adott meg, vagyis hogy a szóban forgó kölcsönökről kiállított főkötvények s a kibocsátandó részkötvények, valamint ezek kamatszelvényei bélyeg-, illeték- és adómenteseknek nyilváníttassanak, továbbá hogy a részkötvények azonfelül, hogy azok az 1897. évi XXXII. t. czikk 22. §-ában felsorolt összes befektetési czélokra elfogadandókká nyilváníttatván, ezzel ugyanabban a kedvezményben részes ttetnének, mint az u. n. községi kötvények, még gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezéseire is alkalmasaknak mondassanak ki. Az az előkelő és bizonyos tekintetben különleges hely, a melyet az állam gazdasági és culturalis életében mind a három város elfoglal és a melyből folyólag e három város korszerű továbbfejlődése országos érdekűnek is mondható, eléggé indokolja a törvényjavaslatban foglalt jelentékeny kedvezmények nyújtását, a melyek engedélyezése jelen esetben annál is inkább ajánlható, mert a tervbe vett beruházások és létesítések részint a gazdasági fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében, részint socialis, culturalis és közegészségi szempontokból már elodázhatatlanokká váltak és így közszükségletek kielégítésére vannak hivatva. Budapest, 1908. évi június hó 24-én. Wekerle Sándor s. k., á pénmgyministerium vezetésével megbízott m, kir. ministerdnöh,