Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.

Irományszámok - 1906-911. Az igazságügyi bizottság jelentése "a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában' beadott 567. számu törvényjavaslatra vonatkozólag

116 911. szám. A részletekre vonatkozólag a bizottság a következő módosításokat találta elfogadhatóknak: A 2. §. 4. pontjában ezen szavak »más felszerelések« elé e szavak tétettek »a köz- vagy magánhivatalhoz tartozód. A bizottság ugyanis magáévá tetle azt az aggodalmat, hogy az eddigi szöveg fentartása esetén a végrehajtás alól olyan üzleti felszerelések is kivonhatók lennének, amelyeknek mentessége jelentékeny értéküknél fogva (pl. kávéházak, szállodák, nagyobb nyomdák slb.) a javaslatban szem előtt tartott védelem határait tetemesen meghaladná. A 2. §. 7. pontjában a bizottság az ott felsorolt személyek közé a szülésznőket iá fetvette és a hivatás gyakorlásához »tartozó« könyvek stb. helyébe a »szükséges* könyveket stb. vette fel, miután nem találta indoltnak, hogy a végrehajtás alól a hivatás gyakorlásához nem szükséges könyvek stb. szintén mentesiltessenek. A 2. §. 17. pontjának tárgyalásánál a bizottságban hajlandóság mutatkozott ama módosítás elfogadására is, hogy a végrehajtás alól az ott felsorolt házi állatokon kivül két darab sertés is mentesíthető legyen. Ujabb megfontolás után azonban a bizottság ezt a módosítást mégis mellőzendőnek látta, mert a 17. pontban meghatározott mentesség a mindennapi élelfentartásra szolgáló tejelő és nem a közvetlen elfogyasztásra szánt állatok mentességét czélozza s ezenkívül a hízó sertés eltartásának drágasága is olyan szempont, a melyet a mentességek megállapításánál figyelmen kivül hagyni lehetetlen. A 2. §. 18. pontját azonban a bizottság kiegészitendőnek találta olykép, hogy abba az »igavonó jószág« szavak után ezen szavak lennének beiktatandók: »fél évre szükséges takarmány és szalma, továbbá.* Ezen kiegészítést az a körülmény indokolja, hogy a kis gazdaságokhoz tartozó igavonó jószág mentességének csak ugy van értéke, ha annak megfelelő eltartását is lehetővé tesszük. A 3. §. első bekezdéséből a »tüzetesen« szónak, mint feleslegesnek kihagyását javasoljuk. Ugyanezen §. harmadik bekezdésére vonatkozólag kivánt ama kiegészítést, hogy a mentességnek ezen bekezdésben meghatározott korlátozása »a törvénytelen gyermek javára megállapított tartás behajtása végett* is alkalmazást nyerjen, a bizottság a kiegészítés szövegében kifejezett helyes és humánus czél érdekében a javaslat 8. (az uj szöveg szerint 9.) §-ának első, valamint a 14. (az uj szöveg szerint 15) §. negyedik bekezdésébe is felvette. A 4. § után uj — 5. — § gyanánt a bizottság a következő rendelkezést találta felveendőnek: »Az 1881 : LX. t.-cz. 35. §-ának első bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az előterjesztés a sérelmes eljárás foganatosításakor szóval is megtehető a kiküldött előtt, aki azt jegyzőkönyvbe foglalja.« Ezen uj rendelkezést az eljárásnak a javaslat egyik főczélját képező egyszerűsítése és olcsóbbá tétele kellően indokolja. Az uj 5. §. beiktatása folytán a következő §-ok száma egygyel emelkedik. A 11. (az uj szöveg szerint 12.) §-ban a napidíjaknak és munkabéreknek mentességét napi négy koronáról öt koronára emeltük. Ezt a kiterjesztést a megélhetés drágulásának fokozottabb figyelembe vétele teszi, indokolttá. A 14. (az uj szöveg szerint 15.) §. második bekezdéséből a »tüzetesen « szó mint felesleges, szintén kihagyandó. A 25. (az uj szöveg szerint 26.) §. első bekezdésébe a »megállapított« szó után ezen szavak lesznek beiktatandók: »a 24. §. esetében pedig a kiegészített*. A bizottság ugyanis magáévá tette azt a felfogást, hogy a bánatpénznek a kiki-