Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-896. Törvényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapitásáról és annak felosztásáról

324 896. szám. részeltessenek, melyek számára a velük kapcsolatos mezőgazdaság talaj-vagy éghajlati viszonyainál fogva a kapás nyövények közül főleg burgonyát termelhet; másodsorban azok a szeszfőzdék, a melyekkel kapcsolatos mezőgazdaság a vetésforgó helyes beállítása érdekében szintén kénytelen oly kapás növények termelését felölelni, melyek másként, mint szeszfőzés utján előnyösen nem értékesíthetők s e mellett még a föld termő erejét másként, mint nagymérvű trágyatermeléssel fentartani nem tudják. Azon szeszfőzdék közül, melyekkel kapcsolatos mezőgazdaságra nézve a fentebbi követelmé^'ek fenforognak, első sorban azok részeltetendők, melyek ugyanazzal a mezőgazdasággal való kapcsolat mellett már kontingenssel birtak, de kontingensüket az üzemnek végleges beszüntetése következtében elvesztették. A kontingensben ezen az alapon való részeltetésre az 1901. évi XXIV. törvényczikk 8. §-ának b) pontjában megállapított tilalom nem terjed ki. Ezek után azok a szeszfőzdék részeltetendők, a melyek 480 hektoliternél nagyobb törzskontingenst nem igényelnek. Ha a részesedési alap szerint kijáró kontingens 300 hektoliternél kisebb, megengedhető, hogy a kontingens egy már létező olyan szeszfőzdében legyen kitermelhető, mely szeszfőzde a kiosztott kontingens megállapításánál számításba vett mezőgazdasággal jelen törvény 5. §-a szerinti kapcsolatba helyeztetett. E feltételen kivül megkívántatik azonban még az is, hogy az illető szeszfőzdének már meglevő kontigense az egyesítendő kontingenssel együtt 720 hektolitert meg ne haladjon. Az egyesítés engedélyezése már az igénybejelentésben kérendő s az egyesítés megtörténte után a kontingens a szeszfőzdétől többé el nem különíthető, hanem a szeszfőzde egységes kontingensét képezi. A megelőző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást az olyan szeszfőzdékkel szemben, melyek addig mint ipari szeszfőzdék tartattak üzemben és az e minőségben részükre kiosztva volt kontingenst tényleg még bírják. Az ilyen szeszfőzde azonban nem abból a kontingensből részesük mely a jelen §. rendelkezései szerint az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára tartatik fenn, hanem előző, ipari szeszfőzde minőségében birt kontigensét, illetőleg annak 1.680 hektolitert meg nem haladó részét tartja meg. A rószeltetés iránti igények az 1909/1910-iki termelési időszakra vonatkozólag 19U8. évi szeptember hó 1-ső napjáig, a későbbiekre vonatkozólag pedig az illető termelési időszak kezdetét megelőző naptári év április hó 1-ső napjáig, így például az 1910. évi szeptember hő 1-től 1911. évi augusztus hó végóig terjedő termelési időszakban üzembe helyezni szándékolt uj mezőgazdasági szeszfőzdék részéről, 1909. évi április hó 1-ső napjáig az illetékes pénzügyigazgatóságnál bej elentendők. Az igénybejelentésekkel egyidejűleg kimutatandó, hogy az üzembe helyezni szándékolt uj szeszfőzdére nézve azok a törvényszerű feltételek, melyek alapján a szeszfőzde a jelen törvény 5. §-ának rendelkezései szerint a mezőgazdasági szeszfőzdék közé sorolandó, teljesítve vannak. Ezen említett feltótelek teljesítését az olyan szeszfőzde is igazolni köteles, mely előzőleg ipari szeszfőzde minőségében ós kontigens mellett volt üzemben, üzemét azonban mint mezőgazdasági szeszfőzde kívánja folytatni. Az igénybejelentés fent meghatározott egyéb követelményei azonban az ilyen szeszfőzdére nem kötelezők s csupán az kívántatik, hogy legalább négy héttel az illető termelési időszak kezdete előtt bejelentse azt a szándékát, hogy üzemét mint mezőgazdasági szeszfőzde kívánja folytatni. Ha kontigensben részesített valamely uj mezőgazdasági szeszfőzde az