Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-893. Törvényjavaslat az állatenyésztés fejlesztéséről

893. szám. 269 bizonyos részének igénybevételével való sikeres megoldása nem érintené a tenyésztőket a legközelebbről. Sőt a hegyvidéki földmivelő népnek is érdeke, hogy a havasi kultúra minél több helyen ekként bevonuljon ós részére követésre méltó példát szolgáltasson. A havasi legelők kihasználásánál azonban nem kevésbé fontos az, hogy az ország sik és dombvidékeinek községi legelői javíttassanak s kívánatos, hogy mindazon községekben, hol közös legelők a tagositás alkalmával kikihasitva nem lettek, ilyenek a kisbirtokosok tulajdonában levő állatállomány nyári eltartásának megkönnyítésére, valamint egészséges fejlődésének és edzésének érdekében lehetőleg létesíttessenek és szükséges, hogy az elválasztott borjak felnevelésének megkönnyítése, sőt sok esetben annak lehetővé tétele végett könnyen megközelíthető zárt legelőterületek (kifutók) berendeztessenek. Az ország állattenyésztésének fellendülése és virágzása szoros kapcsolatban van a községi közös legelőkkel, mert a kisgazdaosztály az állattenyésztést nagyobb mérvben csak ott karolhatja fel s ezzel behatóbban csakis ott foglalkozhatik, a hol elegendő ós jó karban tartott közös legelő van. A mezőgazdasággal foglalkozó kisbirtokososztály, hogy kisebb birtokának hozamát emelhesse, a talajminőséget javíthassa s gazdaságát belterjesebben kezelhesse, az állattenyésztésnek fokozottabb mértékben való felkarolására van utalva. Oly kiterjedésű földbirtokkal azonban, melyen állatállományát legeltethetné, a legtöbb esetben nem rendelkezik. Ennélfogva ós mert szórványos kivételektől eltekintve elegendő takarmánynyal nem rendelkezik, jóformán egyedül a közös legelő az, melyen a kisgazda állatállományát az év azon szakában, midőn egész háza népével a külső mezei munkákkal van elfoglalva, kellő felügyelet mellett tarthatja ós csakis a zárt legelőterületek (kifutók) szolgáltathatnak ahhoz kedvező alkalmat, hogy ugyancsak a nyári időszakban a zsengekoru növendékállatok a sötét, meleg ós bűzös istállók helyett, hol egyóbkónt zárva vannak, a szabadban tölthessék a napközi időt, 2. §. Felsorolja, hogy kik tarthatnak és mily feltótelek mellett, igényt az első §-ban megállapított állami kedvezményekben és segélyekben való részesedésre. 3. ós 4. §. A mint az indokolás általános részében már alkalmam volt kifejteni, különös figyelmet fordítottam az anyagi eszközök megállapításánál az államháztartás egyensúlyára. Lényegesen megkönnyítette ezen gondosságot egyrészt azon körülmény, hogy a szarvasmarhatenyósztés országos emelésére szolgáló alap eddigi rendeltetésétől eltérőleg ezentúl mint »országos állattenyésztési alap« a 3. §. a) pontj 3i GS eb 4. §. második bekezdésében foglaltak szerint lesz használható, másrészt, hogy a 3. §. b) pontjában megállapított hatszázötvenezer korona évi rendes kiadás az 1908. évi budgetben már is teljes födözetre talál. 5. §. Míg a tény észanyag bevásárlására fordított kölcsönök kamatteher viselésének megkönnyítésére nézve az 1. §. 4. pontja szabja meg az állami kedvezménynek értékét ós időbeli határát, addig e tekintetben a 8. pontban kijelölt kölcsönökre nézve a körülmények és viszonyok mérlegelése van hivatva ezen határokat szabályozni. A kamattehernek részben, illetőleg legfeljebb felében való vállalása azonban ezen esetekben sem engedélyezhető ötven évnél hosszabb időre, mely alatt még a kevésbbé kedvező feltételekkel kötött ügyletek is lebonyolíthatók, illetve a vállalt kötelezettségek teljesíthetők lesznek.