Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-893. Törvényjavaslat az állatenyésztés fejlesztéséről

2B4893. szám. szóló kötelezettségek vállalására ad felhatalmazást. Egyidejűleg hangsúlyozni merem azonban, hogy mig egyrészt ezen vállalható kötelezettségek feltétlenül a leggazdagabban jövedelmező tehernek fognak bizonyulni, másrészt ezen megterhelés az 1908-ik évi állami költségvetés vonatkozó részében (XX. fejezet. 14. czím, 2. rovat, 5. ós 8. alrovat ós IX. fejezet, 20. czím, 3. rovat) tényleg teljes födözetre talál. Ha pedig a szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alapról szóló 1895 évi XLVII. törvéuyczikk hatályon kivül helyezésével felszabadított és országos állattenyésztési alappá átvedlett négy ós félmillió koronának és kamatjövedelmének jövőbeli rendeltetését figyelembe vesszük — mellőzhetőnek találjuk egyrészt az állami, rendes költségvetés XX. fejezet 14. czím, 2 rovat, 2. alrovat alatt beállított kiadási tételnek már is szükségesnek mutatkozó és az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénynek életbeléptével egyébként el nem kerülhető további emelését, másrészt az állandó jellegű tenyósz- és haszonállat-vásártelep létesítéséhez igényelt beruházási hitelről való külön gondoskodást. 1. §. Az 1., 2. és 3. pont kizárólag a köztenyésztés czéljaira szolgáló apaállatokban (a lótenyésztéstől eltekintve) mutatkozó szükséglet kielégítésének támogatására vonatkozik. Az állatállománynak szám- ós minőségbeli fejlesztését a megfelelő apaállatok kellő száma nélkül egyéb eszközökkel elérni nem lehet és kiszámíthatatlan azon kár, melyet az apaállatok hiánya, valamint a meglevőknek selejtes minősége okoz. Pedig az apaállathiány csekély kivétellel az ország legtöbb vidékén észlelhető, noha a m. kir. állattenyésztési felügyelőségek szervezése és szaporítása óta folytatott s az idézett pontokban jelzett gyakorlattal a helyzet lényegesen javult. Czélom tehát ezen javulás folytonosságát biztosítani. Ez okból méltányosnak és czélszerűnek látszik, hogy az anyagi eszközök vagy a szakbeli ismeretek hiányának esetére is a beszerzés lehetősége ugyancsak törvényes alapon biztosittassók. A 4. ponttal megállapított állami kedvezmény az egyéb tenyószanyag beszerzését könnyiti még. Ugyancsak gyakorlati tapasztalatok szólnak a mellett, hogy az országnak egyes, a tenyésztés terén már előrehaladott vidékén található, jóminősógű tcnyészanyagfelesleggel vagy ilyennek az idegenből való beszerzésével egyes községekben vagy községcsoportokban már a közel jövőben viruló tenyészetnek lehet az alapját megvetni. Gazdatársadalmi testületek, egyesületek ós szövetkezetek, továbbá a törvényhatóságoknak a mezőgazdasági érdekeket szolgáló testületei és a m. kir. állattenyésztési felügyelőségek iparkodtak eddig, még pedig több esetben sikerrel a tehén-, il'etve üsző-tenyészanyágnak beszerzésére az érdeklődést felébreszteni és a kistenyésztőket ilyennel akár valamely pénzintézettől, akár a szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alapból felvett kölcsön utján ellátni. Az emiitett alapnak az 1895. évi XLVII. t.-cz. rendelkezésének megfelelő ily értelmű felhasználása körül szerzett tapasztalatok pénzügyi szempontból sajnos nem födik az alap létesítésekor táplált reményeket. Az alap ugyan szolgálja a rendeltetését, vagyonálladéka is teljesen biztosított, de nem valósul azon remény, hogy a rövid időre részlettörlesztés kötelezettsége mellett nyújtott kölcsönök megtérülvén újból és újból más és más igény-