Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-890. A vizügyi bizottság jelentése "a vizi beruházásokról" szóló 793. számú törvényjavaslatról
890, szám. 251 megérintette, hogy irányítsa ós a közjó javára fejlessze, a kitűzött czólok és feladatok teljes megvalósításának idejéig — de sőt azontúl is a czól- és okszerű fentartás nagy érdekében — folytonos czéltudatos munkásságot követel s igazán áldásossá csak ugy válhatik, hogy ha ez a tevékenység a természet jelenségeinek gondos megfigyelésein, szorgos tanulmányozásán alapul és ha az soha nem szünetel, hanem ha folyton állandó ós mindenkor időszerű s alkalmazkodó a viszonyokhoz. Csak helyeselhető tehát, hogy a midőn az előző törvényhozási alkotások nyújtotta anyagi eszközök eljutottak a kimerülés széléhez s a mikor a teljesített munkálatok sorozatával elérkeztünk az 1895. évi XLVIII. t.-cz.-ben kitűzött működési cziklus határkövéhez: a földmivelésügyi kormány a folyóvizeink szabályozásán nyugvó közgazdasági ármentesitósi és hajózási országos nagy érdekeknek majdnem összességére kiterjedő nagyszabású ujabb munkatervvel áll elő, melyben mindenekelőtt lelkiismeretesen beszámol az előző munkálatokkal és ezek eredményeivel s ezekből értékes megfigyelésekre ós tapasztalatokra concludál, másfelől ezekre alapítottan megállapítja a további munkálkodás tervezetét s méreteit, még pedig az előző conceptióhoz képest jelentékenyen kiszélesített alapon, arra való különös tekintettel, hogy a hazánk természetes vizi útjaiban rejlő kincs kiaknáztassék s az a széles nagy erezet, mely országunkat behálózza, ugy a belhajózás, mint a külföld s a tengerek felé gravitálás czéljaira legalább főbb ós jelentékenyebb vonalaiban arra alkalmassá tétessék. A törvényjavaslat indokolása további részeiben részletesen foglalkozik a szabályozás ós vízrendezés terén még teljesítésre váró feladatokkal s reá mutatva az esetenkénti sürgősségi okokra, mindazon szabályozási műveleteket felsorolja, melyek elsősorban a főbb folyókon ugy a vizlefolyási ós jógjárási viszonyok megjavítása, mint a partszakadások ós vízmosások okozta közvetett és közvetlen károsodások megszüntetésére, valamint összhangban az összes köztekintetek kielégítésével a folyóink nagy részén ma még csak pangó hajózás akadályainak és nehézségeinek elhárítására, illetőleg a közgazdaság és közforgalom érdekei követelte egyes kiváló esetekben a hajózás lehetőségének mesterséges létrehozására szükségesek. A földmivelésügyi ministerium fenhatósága alatt álló országos vizépitési igazgatóság által évtizedek óta nagy gonddal és tudással gyűjtött felvételekből vont megfigyelések rámutatnak az előző szabályozási munkálatok több esetben észlelhetővé vált egyes csekély eredményére is, valamint egész folyó csoportokra vonatkozó azon egyoldalúságára, hogy a munkálatokat — bizonyára csakis financziális okokból, megfelelő anyagi eszközök hiányában — főképen csak a recipiens folyókra kiterjedőleg hajtották végre, hol a beavatkozást imminens közgazdasági ós vizlefolyási érdekek követelték, ellenben a folyók felsőbb szakaszainak s a mellékfolyóknak szabályozására, a nagyfontossággal bíró hordalókviszonyok javítása érdekéből, eddig csak ritkább esetekben kerülhetett sor. —• A jelen törvényjavaslat indokolása reá mutat az ezen okból származott anomáliákra s gondoskodást tartalmaz azoknak megszüntetése iránt. Az elsőrendű szabályozási és vízrendezési feladatokon túl, melyek közt a már létező művek biztosítása, hatásának kiterjesztése ós fejlesztése is helyet foglal, a javaslat a teljesítésre váró munkálatok közé sorozza az országos határt képező folyók rendezését, a Vág, Sajó, Bodrog, Szamos, Körösök, Bega és Temes folyóknak a mai viszonyok szerint megokolt határokon belől való hajózhatóvá tételét megfelelő s a gyakorlatban bevált duzzasztó művek alkalmazásával,hogy ezen új vizi utakon az ama folyók felsőbb szakaszain levő természeti kincsek, fa, szén, kő, só, vasórcz stb. részére olcsó vizi út biztosittassók a magyar Alföld 32*
