Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról
887. szám. 165 4. §. Az 1. §. alá eső községben a jelen törvényben meghatározott kellékeknek megfelelő gazdasági népiskola felállítása után az elemi népiskola háromévi ismétlő-tanfolyamát nem kell fentartani. A gazdasági népiskolával biró községekben az iparos- és kereskedőtanulók, ha még nem volna ott inasiskola, szintén a gazdasági népiskolába kötelesek járni. Ha az ideutalt iparosés kereskedőtanulók együttes létszáma a huszonötöt meghaladja, ezek ipari oktatására (főleg a rajztanitásra) is gondot kell fordítani. A gazdasági népiskola az 1. §. alá eső oly községekben, hol az ismétlőtanköteles gyermekek száma 120 nál kevesebb, a meglévő elemi népiskola mindennapi tanfolyama fölé akként szervezendő, hogy abban mind a gazdasági, mind a közismereti tárgyak tanítását az elemi népiskola tanítói látják el. (Kisebb fokozatú gazdasági népiskola.) Oly községekben, a hol a gazdasági népiskolára utalt ismétlő-tankötelesek száma legalább 120 és a hol a község anyagi ereje ezt lehetővé teszi, a gazdasági népiskola önállóan úgy szervezendő, hogy abban a gazdasági oktatást külön ezen czélból rendszeresített gazdasági szaktanítói (szaktanitónői) állásra alkalmazott képesített gazdasági szaktanító (szaktanitónő) látja el. (Önálló gazdasági népiskola.) A közismereti tárgyak tanítását a szükséghez képest az önálló gazdasági népiskolában is az elemi népiskola tanítói látják el. A községi önálló gazdasági népiskolák csak fokozatosan ós oly mórtékben állíthatók fel, amely mértékben a 26. §. értelmében képesített gazdasági szaktanítók és szaktanitónők rendelkezésre fognak állani. Ennek figyelembe vételével s tekintettel a községek anyagi erejére, évről-évre a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapitja meg, hogy az illető évben mely községekben kell önnálló gazdasági népiskolát felállítani. Önálló gazdasági népiskola felállítására nem kötelezhető az a község, amelynek nincs tulajdonában az önálló gazdasági népiskolákra nézve a 7. §-ban megállapított terület, és ilyet bérlet utján sem biztosithat; valamint az a község sem, amelynek községi pótadója az 50°/o-ot meghaladja. A községi ós az állami akár kisebb fokozatú, akár önálló gazdasági népiskola czéljára a polgári ós elemi iskolák helyiségei, taneszközei és tanitószemélyzete használhatók fel; szükség esetén a község köteles tanítási helyiség felől gondoskodni. Az állami gazdasági népiskolákhoz, ha az nincs állami elemi népiskolával kapcsolatban szervezve, úgy a gazdasági, mint a közismereti tárgyak tanítására a szükséghez képest a vallás- ós közoktatásügyi minister nevezi ki a tanítókat. 6. §. Bármilyen jellegű gazdasági népiskolában a fiúk a leányoktól elkülönítve oktatandók; ha azonban a leánynövendékek száma az 50-et túl nem haladja, a közismereti tárgyakat együtt tanulhatják. A gazdasági tárgyakat azonban külön kell tanulniok.